Daróczi Dávid akkori kormányszóvivő 2008 novemberében egy kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök többször deklarálta már, hogy fontosnak tartja a csúcstalálkozót szlovák kollégájával. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha érdemben lehet egyeztetni a fontos kérdésekről.

Az államnyelvtörvény elfogadása után Bajnai Gordon miniszterelnök is úgy fogalmazott: át kell gondolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és milyen tartalommal van ideje és értelme megtartani a kormányfői találkozót, mikor válik ez ismét eszközzé ahhoz, hogy a két ország képes legyen megoldani a magyar-szlovák viszony problémáit. Bajnai Gordon akkor arról is beszélt, hogy a magyar-szlovák kormányfői találkozó nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy megoldjanak problémákat, vagy új kezdeményezést tegyenek.

Szlovákia függetlenné válásának évétől, 1993-tól napjainkig több mint húsz alkalommal folytatott megbeszélést egymással magyar és szlovák miniszterelnök. 2002 óta azonban mindössze három egyeztetés volt: abban az évben Magyarországra látogatott Mikulás Dzurinda, aki a kedvezménytörvényről folytatott megbeszélést Medgyessy Péterrel, 2007 júniusában a visegrádi országok miniszterelnökeinek találkozója keretében Gyurcsány Ferenc és Robert Fico aláírta a Közös múlt, közös jövő - a közös projektek fényében című egyezményt, majd 2008 novemberében Révkomáromban egyeztetett a két kormányfő, miután Dunaszerdahelyen magyar szurkolókat vertek meg a szlovák rendőrök.

A magyar-szlovák viszonyban az elmúlt években több ügy is feszültséget okozott. 2006 augusztusában Nyitrán ismeretlenek megverték Malina Hedvig magyar egyetemistát, mert az utcán magyarul beszélt. Az ügyben azóta is folyik az eljárás.  2007 szeptemberében a szlovák parlament határozatban erősítette meg a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni csehszlovákiai meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. 

Tavaly tavasszal a Pest megyei Pilisszentkereszt önkormányzata más épületbe akarta költöztetni a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját, amit Szlovákiában kisebbségellenes lépésnek minősítettek. Tavaly májusban Pozsonyban elfogadták az új közoktatási törvényt, amely szerint a szlovákiai magyar iskolákban a szlovák nyelvet olyan óraszámban kell tanítani, hogy a magyar iskolák diákjai megfelelően elsajátíthassák az államnyelvet. 

Komoly feszültségeket okozott a két ország között, hogy 2008 november elsején Dunaszerdahelyen a helyi labdarúgó csapat és a pozsonyi Slovan Bratislava bajnoki mérkőzésén - amelyre mintegy ezer magyarországi szurkoló is elutazott - kommandósok hatoltak be a magyar szurkolók szektorába, és a kemény fellépés következtében több sérültet kellett kórházba vinni. Aznap magyar szurkolók szlovák zászlót égettek a budapesti szlovák nagykövetség előtt. Két héttel később pedig Révkomáromban Gyurcsány Ferenc akkori magyar miniszterelnök hatpontos javaslatot adott át Robert Ficónak a szlovákiai magyar nemzetiségűek jogainak érvényesítésére; a javaslatot a szlovák kormányfő december 3-án elutasított. 

Szintén tavaly novemberben a kelet-szlovákiai Királyhelmecen a nyíregyházi Nemzeti Őrsereg 28 tagja próbált megemlékezni az első bécsi döntés 70. évfordulójáról. A szlovák hatóságok emberi szabadságjogok elleni propaganda gyanújával bűnvádi eljárást indítottak ellenük. 2008. december 3-án a szlovák parlament arról döntött, hogy kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben.  

Idén májusban az okozott feszültséget, hogy Orbán Viktor Esztergomban kijelentette: az EP-választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. Június 3-án a szlovák parlament nyilatkozatban ítélte el Fidesz elnökének beszédét. Június 30-án a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvénynek a kisebbségeket hátrányosan érintő, szeptember elsején hatályba lépő módosítását. A törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, és elmaradt a tervezett kétoldalú kormányfői találkozó. Augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt - aki Révkomáromban a közadakozásból létesített Szent István szobor avató ünnepségén vett volna részt - nem engedték be Szlovákiába.

A magyar államfő a korábbi bejelentések szerint szeptember második hétvégéjén tartott volna külön megbeszélést Ivan Gasparovic szlovák államfővel a visegrádi négyek államfőinek lengyelországi csúcstalálkozóján, de a szlovák hírügynökség közlése szerint a találkozót a magyar fél lemondta. A magyar oldal álláspontja, hogy amíg nem érkezik kielégítő válasz korábbi diplomáciai jegyzékére, amelyben az augusztus 21-ei incidensre kért a szlovák féltől magyarázatot, addig nem időszerű Sólyom László és Ivan Gasparovic találkozójáról tárgyalni - közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője az MTI-vel. Kumin Ferenc közölte, nem igaz, hogy lemondták a találkozót, hiszen a legutóbbi szlovák megkeresésre még nem is adott választ a KEH. Mint mondta, csupán előzetesen jelezték, hogy továbbra is várják a jegyzékben megfogalmazott kérdésekre a választ az augusztus 21-ei szlovák döntéssel kapcsolatban.

Bajnai Gordon szeptember 7-én a Sme című szlovák lapban megjelent írásában a Magyarország és Szlovákia közötti jószomszédi viszony helyreállítását javasolta, és úgy fogalmazott: baráti jobbot nyújt a szlovák népnek a két ország közös jövője és közös érdekei partneri érvényesítésének szándékával. Bajnai Gordon a szlovák-magyar miniszterelnöki találkozón megbeszélhető konkrét intézkedéseket kezdeményezett, többek között a Komárom mellett az M1-esre kötő négysávos Duna híd és az Ipoly-hidak megépítését, valamint azt, hogy a két ország állapodjon meg a Kassa-Miskolc útvonal átadásának időpontjáról. Javasolta azt is, hogy Magyarország és Szlovákia működjön együtt a mindkét országban erőre kapó militáns nacionalizmus, romaellenesség és antiszemitizmus megfékezésében, valamint rendszeresen tartson közös kormányülést. Bajnai Gordon a civil kapcsolatok erősítése érdekében azt javasolta, hogy hozzák létre a Magyar-Szlovák Együttműködés Tanácsát, amely a két ország neves közéleti személyeiből állna, és amelynek működését közösen finanszíroznák és segítenék. A magyar kormányfő szerint Magyar-Szlovák Együttműködési Alap finanszírozhatná pályázati rendszerben az együttműködési projekteket.

Ján Slota, az SNS elnöke a cikk megjelenését követően felszólította a szlovák külügyminisztert: diplomáciai jegyzékben szólítsa fel Bajnait arra, hogy kérjen bocsánatot kijelentéseiért, amelyekkel szerinte megsértette a szlovák állampolgárokat, és ismételten kísérletet tett Szlovákia belügyeibe való beavatkozásra. (Bajnai a cikkében "szélsőséges erőnek" minősítette az SNS-t, s hangsúlyozta: "Számomra és valamennyi demokratikus magyar párt számára elfogadhatatlan, hogy bármely magyar kormányban helyet kapjon az SNS magyarországi ellenpárja, a szélsőséges Jobbik".)