Az Egyesült Államok hivatalosan kérte a liliomtiprás miatt körözött Roman Polanski Oscar-díjas filmrendező kiadását Svájctól - közölte pénteken a berni igazságügyi minisztérium.
Polanskit szeptember 26-án vették őrizetbe Zürichben, ahova életműdíj átvételére érkezett. Az Egyesült Államok 1977 óta akarja felelősségre vonni a 76 éves művészt, aki a vádhatóság szerint alkohollal és kábítószerrel kínált, majd szexuális kapcsolatot létesített egy akkor 13 éves lánnyal. Az ítélethirdetés előtt, 1978 februárjában azonban Franciaországba szökött, és azóta sem tette be a lábát az Egyesült Államokba. A svájci hatóságok egy 2005-ben kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el.
A svájci igazságügyi minisztérium közölte, hogy a berni amerikai nagykövetség csütörtök este továbbította a tárcához a kiadatási kérelmet. Az Egyesült Államok betartotta azt a negyven napos határidőt, amelyen belül az amerikai-svájci kiadatási egyezmény értelmében elő lehet terjeszteni a szóban forgó kérelmet.
A zürichi hatóságok később meghallgatják Polanskit, hogy határozzanak kiadásáról. A meghallgatás időpontját még nem tűzték ki. A svájci igazságügyi minisztérium szerint Polanski fellebbezést nyújthat be az esetleges kiadatási döntés ellen, végső fórumként a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz.
Amerikai igazságügyi források szerint a kiadatás bonyolult folyamat, amely évekig elhúzódhat, ha Polanski él fellebbezési jogával. A svájci bűnügyi bíróság kedden elutasította Polanski szabadlábra helyezési kérelmét arra hivatkozva, hogy nagy a szökés kockázata.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
