szerző:
hvg.hu

Az földi lét tönkretevője vagy záloga a klímatervezés, vagyis az időjárás és a klíma mesterséges megváltoztatása olyan célok érdekében, mint a bolygót érő napfény csökkentése vagy a csapadékszint megváltoztatása – erre keresi a választ a MIT konferenciája.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) pénteken rendezendő tudományos szimpóziuma arra kérdésre keresi a választ a világ minden részéről érkezett tudósokkal, hogy egyáltalán lehetséges-e, hogy az emberiség érdemben tegyen valamit a klímaváltozás ellen. Egyesek szerint már eddig is túlzottan beleavatkozott az ember a természetbe, míg mások úgy vélik, hogy például a napfény mesterségesen létrehozott felhőkkel való visszaverése igen sokat segíthet.

„Hűvösebb bolygó tervezése: meg tudjuk csinálni? Meg kell-e próbálnunk?” – címmel fut majd a MIT klímatervezésről rendezett konferenciája. Nem csak a világpolitikát és az átlagembereket, de a tudósokat is erősen megosztja a kérdés, vajon okos dolog-e, ha az ember még jobban beavatkozik a természet rendjébe.

A klímatervezés, vagyis a klímamérnökök azon törekvése, hogy beavatkozzanak a Föld klímájába és időjárásába nem egy új ötlet, számos kormány és hadsereg próbálkozott vele, nagyrészt sikertelenül.

Ennek ellenére az utóbbi évtizedben tudósok számos olyan megoldást fejlesztettek ki, melyek előrelépést jelentenek a bolygó hűtésére.  

„Széles értelemben véve már ma is van klímatervezés, a kérés most azonban az, hogy határozott célok megvalósítása érdekében is beavatkozzunk-e” – mondta a CNN-nek a MIT professzora, a konferencia egyik előadója. Judith Layzer szerint ez azt jelentené, hogy a meglévő technikákat optimálisan használva - amennyire lehet - mérsékeljük a globális klímaváltozást, s ezzel annak lehetséges hatásait is csökkentsük.

A klímatervezés ellenzői szerint viszont az elmúlt évtizedek alatt annyira komoly szennyezést szabadított az emberiség a Földre, hogy beláthatatlanok lennének további emberi beavatkozások közép- és hosszú távú hatásai. Jim Fleming, a maine-i Colby College professzora például elveti a környezetszennyezés hatásait ellensúlyozni hivatott klímatervezés ötletét. „A tudományok történetével foglalkozom és hiszek benne, hogy az emberiség sokkal régebben beleavatkozik a természet rendjébe, mint azt elismerjük. Az egyik lecke, amit meg kell tanulnunk, s amiben sok klímamérnök nem ért egyet velem, hogy messze nem mi vagyunk az első generáció, aki a Föld klímáját és időjárását megpróbálja megváltoztatni" – mondta Fleming.

© AP
A szóban forgó technológiák közül a mesterséges felhőképzés, a felhők napfény visszaverési hatékonyságának módosítása a legismertebb. Ennél is népszerűbb mostanság a szulfát a légkörbe juttatása annak érdekében, hogy ott blokkolják a nap sugarait és így hűtsék a levegő hőmérsékletét a Földön, hasonlóan ahhoz, ami egy vulkánkitörésnél történik.

Mesterséges vulkánépítésre amúgy először 1830-ban tett javaslatot James Espy amerikai meteorológus. Azután az 1940-es 50-es években próbálkoztak mindenféle vegyszerrel és száraz jéggel felhő és csapadékképzéssel. Az egyik legsikeresebb ilyen anyag az ezüst-jódid feltalálója Bernie Vonnegut, a világhírű író Kurt Vonnegut testvére volt, aki az 1950-es években a General Electricnél dolgozott.

Az időjárás manipulációban is jelentkezik a kínai-orosz-amerikai rivalizálás. A kínaiak legutóbb a pekingi olimpia idején állították, hogy derűs időt csináltak saját technológiáikkal. A moszkvai városvezetés pedig idén karácsonyra azt ígéri, idén télen nem hagyja, hogy hó essen Moszkva fölé, ami a külvárosok lakóinak heves nemtetszését váltotta ki.

Layzer szerint ráadásul a klímatervezés ugyan megoldhat néhány problémát, de az új megoldások alkalmazása mindenképpen újabb megoldandó problémákat vetne fel.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Orbán megszólalt a „rabszolgatörvényről”: Nincs igazuk a szakszervezeteknek

Orbán megszólalt a „rabszolgatörvényről”: Nincs igazuk a szakszervezeteknek

Aláírásgyűjtésbe kezdtek az Óbudai Egyetemen, hogy ne olvasszák őket a Pázmányba

Aláírásgyűjtésbe kezdtek az Óbudai Egyetemen, hogy ne olvasszák őket a Pázmányba

Akkora show-n mutatták be az új magyar buszt, mint egy luxus-Mercedest – képek

Akkora show-n mutatták be az új magyar buszt, mint egy luxus-Mercedest – képek

Túlélték a pusztító tüzet: több mint 1500 műtárgyat találtak a romok között

Túlélték a pusztító tüzet: több mint 1500 műtárgyat találtak a romok között

„A gyerekeink most járnak iskolába – mentsük, ami menthető”

„A gyerekeink most járnak iskolába – mentsük, ami menthető”

A strasbourgiak nem hagyják magukat megfélemlíteni

A strasbourgiak nem hagyják magukat megfélemlíteni