Klímacsúcs: elkészült az első hivatalos megállapodás-tervezet

A dokumentum különbséget tesz fejlett ipari államok és fejlődő országok között, és az utóbbiak számára enyhébb feltételeket szab. A tervezet konkrét üvegházgáz-kibocsátási célokat irányoz elő, ugyanakkor több változatot is felkínál a tárgyaló feleknek. A világszervezet szakértőinek javaslata szerint a koppenhágai klímakonferencia egy politikai jellegű megállapodással zárulna, amelynek alapján 2010-ben kidolgozható a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi szerződést. Ez 2013-ban lépne életbe. 
 
A záródokumentum tervezete alapján a fejlett államoknak 2020-ig 25 és 40 százalék közötti mértékben kellene visszafogniuk a szén-dioxidban mért üvegházhatású gázkibocsátást 1990-hez képest. A fejlődő országoknak a kibocsátás növekedését volna szükséges lassítaniuk 15 és 30 százalék közötti mértékben a jelenlegi folyamatok alapján 2020-ban várható szinthez képest. 
 
2020 után már a fejlődőknek is csökkentenie kellene az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátását. Az évszázad közepére az 1990-ben mért mennyiséghez viszonyítva világszerte 50, 85 vagy 95 százalékkal kevesebb üvegházgáznak kellene a légkörbe kerülnie az emberi tevékenység nyomán. A fejlett államoknak ugyanakkor legkevesebb 75 százalékos csökkentést kellene vállalniuk. 
 
Az erőfeszítések végső célja az, hogy a globális középhőmérséklet ne emelkedjen 1,5 vagy 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előttihez képest - áll az ENSZ megállapodás-tervezetében. 
 
A javaslat arra nem tér ki, hogy pontosan mikor kellene tetőznie a globális kibocsátásnak, illetve mikortól kellene csökkennie, és pénzügyi kérdéseket sem érint. A számszerű javaslatokat a december 7-én kezdődött konferencián mostanáig kialakult álláspontokat figyelembe véve állították össze. Az ENSZ ezzel az étlap-szerű listával kívánja mederbe terelni a december 18-ig tartó tárgyalássorozatot, amelynek utolsó két napjára nagyjából 110 állam- és kormányfő érkezik a Koppenhágába.