Az előző brit kormányfő a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott - részleteiben már szombaton ismertetett - interjúban nyíltan kijelenti: az e fegyverek létezését valószínűsítő értesülések nélkül "más érveket kellett volna alkalmazni" az iraki katonai beavatkozás igazolására. Az iraki háború ügyében eddig két vizsgálat zajlott le Nagy-Britanniában, és jelenleg folyik a harmadik. Az első vizsgálat azt volt hivatva feltárni, hogy milyen körülmények vezettek David Kelly professzornak, Nagy-Britannia vezető mikrobiológiai szakértőjének, a védelmi minisztérium egykori iraki fegyverzetügyi főtanácsadójának öngyilkosságához.
Kelly 2003 nyarán, a háború kezdete után néhány héttel vetett véget életének, miután kiderült: ő volt a forrása a BBC rádió egy riportjának, amely szerint a brit kormány az információ hamis voltának tudatában tett közzé egy hírszerzési dossziét az állítólag "45 perces bevetési készültségben lévő" iraki tömegpusztító fegyverekről. Az öngyilkosság hátterét kivizsgáló bizottság gyakorlatilag teljesen felmentette - a bírálók szerint "tisztára mosta" - a kormányt, és szinte minden felelősséget a BBC-re hárított.
Egy évvel később egy másik, a háború előtti hírszerzési tevékenységet vizsgáló független bizottság megállapította, hogy Iraknak az invázió kezdete előtt már szinte biztosan nem volt érdemi mennyiségű vegyi vagy biológiai fegyvere bevethető állapotban. Ez a jelentés is felmentette azonban a kormányt a tudatos félrevezetés vádja alól. Blairt - aki 2007-ben távozott tisztségéből - mindazonáltal e vizsgálat óta sokan vádolják azzal, hogy a brit parlament félrevezetésével vitte háborúba az országot.
A volt miniszterelnök ugyanakkor a vasárnapi BBC-interjúban kijelenti: akkor is helyes döntésnek tartotta volna Szaddám Huszein eltávolítását a hatalomból, ha annak idején biztosan tudja, hogy Iraknak nincsenek tömegpusztító fegyverei. "El nem tudom képzelni, hogy jobb helyzetben lennénk, ha (Huszein) és két fia még mindig hatalmon lenne" - mondja Tony Blair a BBC-műsorban.
Arra a kérdésre, hogy valóban az iraki tömegpusztító fegyverek létének feltételezése volt-e a fő tényező a háború megindításáról szóló döntésben, Blair kitérően azt mondja: a fő tényező az volt, hogy Szaddám Huszein fenyegetést jelent a térségre, és "ennek egyik aspektusa a tömegpusztító fegyverek fejlesztése volt". Nagy-Britanniában jelenleg újabb vizsgálat folyik az iraki háború hátterének teljes feltárására, és a vizsgálóbizottság - várhatóan 2010 elején - meg fogja hallgatni Blairt is.
Blair szerint mindenképpen el kellett távolítani Szaddám Huszeint
Tony Blair szerint helyes döntés lett volna eltávolítani Szaddám Huszein néhai iraki elnököt még akkor is, ha nem lettek volna hírszerzési értesülések a Huszein-rezsim tömegpusztító fegyvereiről.
Kell egy sztori, hogy összeálljon az emberek fejében: Mizsei Jani csak egy van a városban
Magyar Péter Bohár Dánielnek: A családom pihenését és az utazásunkat magam fizettem
A Tisza-kormány vak miniszterét becsmérelte Ábrahám Róbert, Magyar Péter válaszolt
Karafiáth Orsolya: Nincs más levegő. Mindig egymás elől szívjuk el
Kirill pátriárka ismét megúszhatja az EU-s szankciókat
Ezúttal Bulgária kérésére úszhatja meg.
Az amerikaiak újra támadták Iránt, miután Teherán tüzet nyitott a Hormuzi-szorosban haladó hajókra
Rengeteg halottat követelt egy kocsmatűz Bangkokban
Felnyomták az Unicum legendája miatt a Zwackot, még a GVH is vizsgálódott
„Amikor meghallottam a hangját, rögtön éreztem, hogy ebben több van” – a Bon-Bon énekesére emlékezünk
„A baj az, hogy nem nekünk, kispénzűeknek épült. Itt havi 1200 forint a szoba, a régi kabinoknál 6 hónap került 200 forintba”
Egykor akár százezer ember is kint volt a Római-parton.