Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Két legyet üthet egy csapásra a korrupció elleni átfogó hadjárattal Jadranka Kosor horvát kormányfő. Piros pontot kaphat az EU-tól, amely többször is elmarasztalta az unióba törekvő országot a nagy horderejű vesztegetési ügyekben mutatott tétlensége miatt. Egyúttal megakadályozhatja, hogy a miniszterelnöki székből júliusban váratlanul önként felállt Ivo Sanader visszaszerezze tisztségét.
Az összesen több százmillió kunára (1 kuna = 37 forint) becsült vesztegetési és sikkasztási ügyek mindegyikéhez köze lehet ugyanis a hírek szerint Sanadernek, aki lemondása, valamint a jobbközép kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöki posztjának a feladása után is megőrizte politikai és gazdasági befolyását. Pedig zágrábi lapértesülések szerint a miniszterelnök aszszony – elődjének egykori közeli szövetségese – a kormányrúd átvétele után nyomban megkezdte Sanader embereinek eltávolítását. Attól tartott ugyanis, hogy a volt miniszterelnök csak taktikai okokból távozott, és jövőre – miután utódja meghozta a fájdalmas válságkezelő intézkedéseket – vissza akar térni a hatalomba.
Az október végén kirobbant Podravka-ügy miatt nemcsak az élelmiszer-ipari cég hat vezetőjét vették őrizetbe, hanem nemrég lemondásra kényszerült Damir Polancec gazdasági miniszter és kormányfőhelyettes is, aki a vádak szerint jóváhagyta, hogy a társaság menedzsmentje – néhány politikussal karöltve – közpénzek segítségével privatizálja a cég 75 százalékos részvénycsomagját. Polancec és a botrány több érintettje mind Sanader bizalmasaként ismert. A volt kormányfő másik korábbi munkatársa, Berislav Roncevic egykori védelmi miniszter már bíróság előtt áll, mert azzal vádolják, hogy 2004-ben több mint 10 millió kuna kárt okozott az államnak egy katonaijármű-vásárlási tender elbírálásakor.
Sanadernek jó oka van a visszatérés felgyorsítására. Utódja többször megerősítette, hogy semmiféle nyomás hatására sem állítja le a korrupciós vizsgálatokat, és miközben sorra állítja maga mellé vetélytársának korábbi szövetségeseit, a HDZ elnöksége előtt a minap móresre tanította a volt miniszterelnök kitartó hívét, Luka Bebic parlamenti elnököt is. Amikor Bebic egy közbeszólással megzavarta Kosor beszédét, majd méltatlankodva megkérdezte, miért kellett volna engedélyt kérnie a megszólaláshoz, a kormányfő közölte: mert ő az ország miniszterelnöke és a HDZ első embere. Bebic erre elhallgatott, és miután senki sem állt mellé, veresége tudatában elhagyta a tanácstermet. A korábban erélytelennek tartott politikus asszony ezzel tovább erősítette a helyzetét a lemondása miatt a HDZ-ben sokak által árulónak tartott Sanaderrel szemben. Kosor azzal is sok hívet szerzett magának, hogy EU-közvetítéssel nemrég részlegesen megoldotta a horvát–szlovén területi vitát – rávéve Ljubljanát, hogy a Pirani-öböl ügyében nemzetközi döntőbíróság határozzon –, így hazája felújíthatta az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A kormánypárton belüli rengések miatt az oknyomozó riportjairól ismert Nacional zágrábi hetilap szerint a miniszterelnök még decemberben át akarja alakítani kormányát, mert párttársai közül egyre többen készülnek a 2011-ben esedékes parlamenti választás előrehozatalára. A Kosor–Sanader-vitában döntő lehet, hogyan szerepel a HDZ-jelölt Andrija Hebrang az elnökválasztás december 27-ei első, illetve 2010. január 10-ei második fordulójában. Hebrang Sanader ellenlábasának számít, és ha a várakozásoknak megfelelően a végső győzelmet Ivo Josipovic szociáldemokrata politikus szerzi meg, Sanader megerősítheti pozícióit a HDZ felső vezetésében. Még nagyobb lehet a diadala, ha megesik az a szégyen, hogy a HDZ jelöltje be sem jut a második fordulóba. Az előrejelzések egyelőre Sanadernek kedveznek: az első helyen Josipovic áll 27 százalékkal, míg Hebrang 8-9 százalékot remélhet, kevesebbet, mint a népszerűségi listán második Milan Bandic zágrábi polgármester.
A zajos botrányok ellenére a Balkánon még mindig Horvátország számít a legkevésbé korrupt államnak. A Transparency International nemzetközi szervezet szerint a volt jugoszláv tagköztársaság négy helyet rontva is a 66. az idei korrupciós világlistán, jócskán megelőzve a legrosszabb balkáni országot, a 95. helyre sorolt Boszniát.
NÉMETH ANDRÁS
