A parlament a 24 jelölt közül 17-nek a kinevezését vetette el titkos szavazáson. Ez súlyos kudarc az államfő számára. A miniszteri jelölések elfogadása vagy elutasítása azon kevés területek egyike, ahol a kabuli törvényhozás valódi hatalommal bír a végrehajtó hatalmi ág felett. A jelöltek támogatásáról olyan időszakban döntött a testület, amikor Afganisztánban drámai mértékben terjed az erőszak és a korrupció.

Az elutasított jelöltek között volt Karzai két szoros szövetségese, valamint az energiaipari miniszternek jelölt Iszmail Hán korábbi befolyásos hadúr is, aki egykoron a megszálló szovjet csapatokkal, később pedig a vallási fanatikus muzulmán tálibok – 2001 végén megdöntött – rendszerével szembeni gerillaháborúban szerzett magának nevet a nyugati Herát tartományban. Jóllehet több más jelölttel együtt Hán az előző kormánynak is tagja volt, újbóli jelölését sokan vitatták; az elnök bírálói szerint Hán jelölése rávilágít arra, hogy Karzai milyen mértékben ki van szolgáltatva a „kiskirályoknak”.

A parlament elutasította az igazságügyi, a kereskedelmi, gazdasági, közegészségügyi és távközlési tárca élére javasolt személyeket is. A törvényhozás szombati ülése az eredetileg tervezettnél legalább hat órával tovább tartott, mert a jelöltekről folyó titkos szavazás és az eredmények összesítése az egész napot igénybe vette. A támogató és elutasító voksokat minden egyes jelölt esetében külön összesítették. Karzai nem jelölt senkit a befolyásos külügyminiszteri tisztségre, amire magyarázatot sem adott.

Az államfő a parlamenti szavazás után új jelöléseket akar előterjeszteni, ennek időpontja azonban még nem ismert. Daud Ali Nadzsafi, az afgán választási bizottság elnöke közben sajtóértekezletén bejelentette, hogy május 22-re tűzik ki az afgán parlamenti választásokat.

 Nadzsafi szerint a voksolás lebonyolításához 120 millió dollárra lenne szükség, ebből 50 millió még hiányzik. Egyelőre nem tudni, hogy akkor is megtartják-e a voksolást, ha az adományozó országok nem bocsátják Kabul rendelkezésére az említett összeget. A tavaly augusztusi, csalások által beárnyékolt elnökválasztás után sokan a parlamenti választások elhalasztására buzdították Karzai elnököt, aki azonban ragaszkodik az alkotmány betartásához. Márpedig az alaptörvény értelmében a törvényhozási választásokat májusban kell megtartani.

Karzai szombaton a déli Hilmend tartományba látogatott, ahol szerdán a tálib lázadók ellen harcoló nemzetközi erők támadásában meghalt hét polgári személy. Egy fültanú szerint két rakéta csapódott be néhány száz méterre attól az épülettől, ahol az elnök mintegy félezer emberrel találkozott, de senki sem sérült meg.