Brit választások: nincs egyértelmű győztes

Kivetített részeredmények

MTI/AP

A legnagyobb parlamenti pártcsoport a tizenhárom éve ellenzékben politizáló konzervatívoké lesz, de a tory frakció képviselőinek száma nem éri el azt a minimumot, amely a hagyományos brit parlamenti berendezkedésre jellemző egypárti többségi kormány megalakításához szükséges lenne. Ehhez legalább 326 képviselői hely kellett volna a 650 tagú alsóházban, de a Konzervatív Pártnak a pénteki, még nem végleges megoszlások alapján készült becslések szerint 307 fős frakciója lesz. 

Koalíciós egyezkedések

David Cameron, a toryk vezére, ennek ellenére megpróbálkozik azzal, hogy "stabil kormányt" alakítson, pénteken máris "átfogó" tárgyalási javaslatot tett a Liberális Demokratáknak. A tory vezér tízperces nyilatkozatában nem ejtette ki a "koalíció" szót, de közölte: szeretné, ha a két párt együttműködne az ország "nagy és sürgető problémáinak megoldásán". Nick Clegg, a liberálisok vezére azt mondta, a legnépesebb frakciójú pártot, vagyis a torykat illeti a kormányalakítás joga, de koalíció lehetőségéről nem szólt.

Gordon Brown is arról beszélt pénteken, hogy kész kormányzati együttműködési tárgyalásokat kezdeni a Liberális Demokraták vezetőjével. Azt mondta, tiszteletben tartja, ha a liberálisok először a legtöbb mandátumot szerző Konzervatív Párttal kezdenek tárgyalni, de ha e tárgyalások eredménytelenül zárulnak, ő készen áll a tárgyalásokra Cleggel "azokról a területekről, amelyeken bizonyos fokú egyetértés lehetséges" a Munkáspárt és a Liberális Demokraták között.

Évtizedek óta először

Legutóbb 1974-ben, Edward Heath konzervatív kormányának idején fordult elő, hogy a választások után egyik pártnak sem volt többsége az összes alsóházi frakció együttes létszámához képest. Heath akkor megpróbált koalíciót kötni a liberálisokkal, ám a tárgyalások három nap után kudarccal végződtek, és az uralkodó Harold Wilsont, a Munkáspárt vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Wilson nyolc hónapig állt kisebbségi kormány élén, ezután újabb választásokat tartottak, amelyet a Munkáspárt hajszálvékony, háromfős abszolút többséggel megnyert.

Downing Street: Gordon Brown maradhat?

MTI/EPA

A 2010-es parlamenti választásokon kialakult patthelyzet a brit politikai konvenció alapján azt jelenti, hogy a hivatalban lévő miniszterelnököt, vagyis ezúttal a munkáspárti Gordon Brownt illeti az első kormányalakítási kísérlet joga, azzal együtt is, hogy a Labour a második helyre került. A törvényerejű szokásjog szerint továbbra is Brown a brit kormányfő. Innen kezdve Brown számára több lehetőség kínálkozik: vagy sikerül valamilyen alku révén ismét kormányt alakítania, vagy bejelenti a királynőnek, hogy nem tud kormányt alakítani és lemond. Ha sikerülne is kormányt alakítania, akkor is fennáll az a kockázat, hogy az újjáalakult alsóházban az új Brown-kormány törvénykezési programját az ellenzék leszavazza, ami a kormány bukását jelenti. 

Nem váltották szavazatra a népszerűséget

A brit választások után kialakult helyzetben az örök harmadik Liberális Demokratákra kritikus szerep hárulhat, azzal együtt is, hogy eredményük távolról sem tükrözi azt a támogatottsági megugrást, amelyet a közvélemény-kutatások a liberális pártnak a választások előtt kimutattak. A liberális frakció várható létszáma ahhoz mindazonáltal bőségesen elegendő lenne, hogy például egy konzervatív-liberális koalíció révén kényelmes többséggel bíró kormány alakulhasson.

Egyelőre azonban a három nagy párt egyikének vezetője sem kötelezte el magát semmilyen koalíciós egyezség mellett, és elképzelhető, hogy napokig tartó politikai alkudozás kezdődik. Nick Clegg, akinek képviselői újjáválasztását péntek reggel hirdették ki, első nyilatkozatában csak annyit mondott: a jelenlegi helyzetben senkinek nem szabad "olyan elsietett döntést hoznia, amely nem állja ki az idő próbáját".

Nick Clegg újságírók előtt

MTI/EPA

A nem hivatalos, de kőbe vésettnek tekintett határidő május 25., ugyanis a megszabott ütemterv szerint II. Erzsébet királynő akkor ismertetné új kormánya jogalkotási csomagtervét a Lordok Házában. Ha addig nem sikerül akár kisebbségi, akár koalíciós kormányt alakítani, akkor bizonyosra vehető az új választások kiírása. 

Kivár a Moody's is

"Nem fenyegeti közvetlenül" a választások eredménye Nagy-Britannia lehető legjobb, "Aaa" szuverén adósi besorolását - közölte a Moody's hitelminősítő. A társaság azonban közölte: abból a feltételezésből indul ki, hogy "a bejövő (új) gazdasági csapat" meggyőző parlamenti támogatással bír majd egy olyan költségvetési kiigazítási programhoz, amely "nem lesz sem lazább, sem lassabb ütemű" a három fő politikai párt választási programjaiban foglalt költségvetési terveknél.

Előzetes becslések szerint a hazai össztermék (GDP) 12 százalékának közelébe nőtt a márciussal zárult pénzügyi évben a brit államháztartási hiány. A Standard & Poor's hitelminősítő már kilátásába helyezte a nála is "Aaa" szintű szuverén brit államadós-osztályzat rontását az átfogó költségvetési konszolidáció elmaradása esetére.