A radikális iszlám szervezet azzal indokolta a kivégzést, hogy a három érintett személy bizonyítottan gyilkosságot követett el, aminek megtorlására szükség van az erőszak megfékezése érdekében. "Mi nem terrorizálni akarjuk a polgárokat, csupán meg akarjuk előzni a további gyilkosságokat" - nyilatkozott a helyi gázai rádiónak Ihab Guszein belügyi szóvivő.

Az ENSZ egyik emberjogi tisztviselője szerint az egyik legfőbb problémát az jelenti, hogy Gázában gyakorlatilag nem létezik a nemzetközi joggal összhangban lévő bírósági tárgyalás a halálbüntetések kiszabása előtt. A Hamász a múlt hónapban hajtotta végre az első "hivatalos" kivégzést: akkor két ember lőttek agyon. Civil szervezetek szerint viszont a 2007-es gázai hatalomátvétel óta már összesen 17 elítéltet végeztek ki az iszlamista szervezet emberei; legtöbbjük esetében a vád az Izraellel való kollaborálás volt, amit szigorúan büntetendő cselekménynek tekint a zsidó állam létét tagadó Hamász.

A gázai lakosok nagy része támogatja ugyan a büntetés e lehetséges formáját, a Nyugat szemében azonban egyre visszatetszőbb a terrorszervezetként megbélyegzett Hamász tevékenysége. Az iszlamista csoport hatalma demonstrálására is fel kívánja használni a halálbüntetés gyakorlatát, amelyet a közeljövőben is alkalmazna. Mintegy negyven gázai lakos vár sorsára a siralomházban az egyik helyi emberjogi szervezet, a Mizán szerint.

A palesztin törvények lehetőséget adnak ugyan a halálbüntetésre, de jóváhagyásához a Ciszjordániában elnöklő Mahmúd Abbász aláírása szükséges, aki hivatalba lépése óta még nem adott ki ilyen engedélyt. A Hamász azonban nem ismeri el a palesztin elnök fennhatóságát, éppen ezért nem is kéri belegyezését a büntetés végrehajtásához.