Százezren menekültek el Kirgizisztánból

A dél-kirgizisztáni Os városban, a zavargások fészkében teljes épülettömbök és utcák égtek le az üzbég negyedben, amely korábban tele volt forgalmas üzletekkel és vendéglőkkel. A jelentések kiégett épületekről, elszenesedett holttestekről, szórványos lövöldözésről szólnak, és arról, hogy a negyedben nyoma sincs a rendfenntartó erőknek. Az ideiglenes kormány a hét végén beismerte, hogy egyelőre képtelen megfékezni a főként az üzbégeket sújtó erőszakot, hiába mozgósította a hadsereg tartalékosait, vezette be a rendkívüli állapotot és a kijárási tilalmat. Fosztogatók rabolják ki az üzletek raktárait, illetve vasrudakkal felfegyverkezett kirgiz fiatalok üzbégektől elrabolt gépkocsikkal száguldoznak a városban. Az erőszak átterjedt a környékbeli falvakra és városokra, így Dzsalalábádra is.

Os csak öt kilométerre fekszik az üzbég határtól, ahová a menekültek igyekeznek, de útjuk nem veszélytelen. "A határhoz vezető úton mindenhol holttestek hevernek, és páncélosok lőttek ránk" - mondta el egy asszony, aki már eljutott egy üzbegisztáni menekülttáborba. Ilyen táborból sebtében már többet is felállítottak a határ mentén. A térségbe érkezett hétfőn Savkat Mirzijajev üzbég miniszterelnök a védelmi miniszter és a belügyminiszter társaságában, hogy felmérje a helyzetet. A védelmi miniszter jelenléte arra utal, hogy katonai konfliktus is kialakulhat a két ország között.

A halálos áldozatok számát hétfőn délután hivatalosan 124-ben állapították meg, s emellett még mintegy 1500-1700-an sebesültek meg, de nem kormányzati források ennél jóval többről beszélnek. A Nemzetközi Vöröskereszt küldöttsége egyetlen temetőben száz új sírt látott, egy üzbég közösségi vezető pedig azt állította, hogy csak ők maguk kétszáz embert temettek el. Az ideiglenes kormány június 27-ére népszavazást hirdetett az új alkotmányról, amely alátámaszthatná a hatalmát. A referendumot már biztos nem lehet megtartani. A kormány emiatt az előző elnök, Kurmanbek Bakijev felelősségét hangoztatja a zavargásokért, aki azonban tagad. Az összecsapásokat valójában "kifejezetten szervezett és jól fizetett kirgiz bandák" szították azzal a céllal, hogy felfordulást teremtsenek az országban - véli Arkagyij Dubnov orosz újságíró, Közép-Ázsia-szakértő. Más elemzők szerint ugyanakkor a bűnöző csoportok is kihasználják az április óta hatalmon levő átmeneti kormány gyengeségét saját céljaikra.

Hétfő délutánig nemzetközi szervezetek és országok több segélyszállítmányt is küldtek a helyszínre. Az adakozók között van Oroszország és az Egyesült Államok is; mindkettő katonai támaszpontot tart fenn az országban, de az északi országrészben. Az amerikai bázis az afganisztáni háború utánpótlásának biztosításában létfontosságú. Kirgizisztánban az üzbégek az ötmilliós lakosság 15 százalékát teszik ki, de ezen a déli vidéken többségben vannak. Ők főleg földműveléssel foglalkoznak, míg a kirgizek jellemzően állattenyésztők. A termékeny Fergánai-medence, ahol Os városa is fekszik, a történelem során általában egy-egy uralkodó birtokában volt, de Joszif Sztálin szovjet pártfőtitkár felosztotta Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, tartósítva köztük a rivalizálást.

Az ODKB moszkvai ülése

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez tartozó (ODKB) tagállamok nemzetbiztonsági tanácsainak titkárai hétfőn Moszkvában javaslatokat dolgoztak ki a kirgiz  helyzet normalizálására, s a szervezet rendelkezésére álló eszközök közül egynek az alkalmazását sem zárták ki. A Dmitrij Medvegyev orosz államfő, az ODKB elnöke megbízásából összehívott tanácskozásról közleményt adtak ki, ám sem az, sem a későbbi nyilatkozatok nem tartalmaztak utalást a tervezet konkrét részleteire. A rendkívüli konzultáción az örmény, a fehérorosz, a kazah, az orosz, a tádzsik és az üzbég nemzetbiztonsági tanácsok titkárai vettek részt, az ODKB-hez delegált kirgiz meghatalmazott bevonásával.

A kiadott közlemény szerint a hétfőn kidolgozott tervezet a Kirgizisztánban kialakult nemzetiségi feszültség csökkentését, a bűnöző elemek és bandák visszaszorítását, a szélsőséges tevékenység felszámolását és a határőrség megerősítését szolgálja. "A résztvevők meggyőződése, hogy a kidolgozott kollektív intézkedések, valamint a kirgizisztáni rendvédelmi szerveknek az ODKB-tagállamok támogatásával tett erőfeszítései megteremtik a helyzet stabilizálásának feltételeit" - olvasható a közleményben.

A résztvevők a dokumentumban aggodalmukat fejezték ki az áldozatok nagy száma miatt, az ideiglenes kormánynak a törvénysértő cselekményekkel szembeni fellépését elégtelennek minősítették, a kormányt felszólították, hogy haladéktalanul tegyen meg minden szükséges lépést a rend helyreállítására és az állampolgárok biztonságának garantálására. Végül Kirgizisztán soknemzetiségű népét szólították fel, hogy ne engedjen a provokációknak, és tegyen le arról, hogy erőszakkal és fegyverekkel próbálja megoldani a felhalmozódott problémákat. Nyikolaj Bordjuzsa, a szervezet főtitkára a tanácskozás után újságírók előtt hangsúlyozta, hogy az ODKB rendelkezik megfelelő lehetőségekkel az ilyen helyzetekben való fellépéshez, hisz van békefenntartó kontingense és vannak gyorsan mozgó kollektív erői, de ezek bevetése csakis alapos megfontolás után lehetséges.

Az ülésről beszámolva Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára kijelentette: a konzultáció eredményei alapján tervezetet terjesztenek az államfők elé, akiknek ezt jóvá kell hagyniuk. Csak ezt követően tehet a szervezet bármilyen lépést a kirgizisztáni helyzet rendezése érdekében - mondta, s reményének adott hangot, hogy erre hamarosan sor kerülhet. Közben a dzsalalábádi üzbég közösség képviselői úgy tájékoztatták az Interfax hírügynökséget, hogy a városban mintegy 700 üzbég nemzetiségű lakos vesztette életét az utóbbi napokban erőszak következtében. A közösség egyik vezetője, akinek a nevét a hírügynökség nem közölte, elmondta, hogy jelenleg igen sok holttest a város mecsetjeiben van, és egyelőre biztonsági okokból nem lehet ezeket onnan elvinni és eltemetni. A biskeki orosz követségtől az Interfax arról értesült, hogy a nap folyamán a zavargások által leginkább sújtott Os városból Biskekbe evakuálták a főkonzulátuson dolgozó orosz diplomaták családjait.