Barak, aki Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel találkozott Washingtonban, egyértelműen jelezte, hogy az izraeli kormány nem tűr el több támadást a Szíria és Irán által támogatott libanoni síita szervezet részéről. Gabi Askenázi izraeli vezérkari főnök a múlt héten kijelentette: a hadsereg felkészült arra, hogy újabb rakétatámadások esetén akár lakott területeken is fellépjen a szélsőséges szervezet ellen. Ha a Hezbollah Tel-Avivot támadja, "nem fogunk minden terroristát külön-külön üldözőbe venni, hanem úgy tekintjük, hogy jogos célba venni olyan épületet is, amely a libanoni államé" - mondta a védelmi miniszter a The Washington Postnak.

"Ha valaki rakétákat lő Izraelre, akkor Izraelnek - a többi államhoz hasonlóan - joga van az önvédelemhez" - hangsúlyozta az amerikai külügyi szóvivő, Philip Crowley, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok "szívesebben látna béketárgyalásokat, mint rakétákat".

Szaad Haríri libanoni miniszterelnök úgy véli, hogy a zsidó állam háborúra készül Libanon ellen. A kormányfő sérelmezi, hogy az izraeli repülőgépek megfigyelési céllal berepülnek a libanoni légtérbe, és már panaszt is tett az ENSZ Biztonsági Tanácsának országa területi integritásának és önrendelkezésének megsértése miatt. A bejrúti kormány az ENSZ elé terjeszti a Libanonban fenntartott izraeli kémhálózatról szerzett információit is. Eddig három embert ítéltek halálra Izraelnek való kémkedésért az országban. Libanon és Izrael között a nemzetközi jog értelmében még mindig hadiállapot áll fenn. A két állam közti feszültségek annak hatására újultak ki, hogy libanoni aktivisták segélyszállító hajó küldését tervezik a Gázai övezetbe, amelynek határain izraeli zárlat van érvényben - írja a The Washington Post.