Része lesz-e a határon túli magyarokat is összefogó, Orbán Viktor miniszterelnök által előszeretettel emlegetett „nemzeti együttműködés rendszerének” a szlovákiai Most-Híd nevű párt – ez a kérdés a magyar kormánypárt számára a hétvégi szlovákiai választás után. Mert bár a Bugár Béla vezette szervezet képviseli a következő négy évben a kisebbségi magyar érdekeket a pozsonyi törvényhozásban, a Fidesz–KDNP viszonya eddig enyhén szólva hűvös volt hozzá.
„A Most-Híd sosem volt magyar párt” – deklarálta Semjén Zsolt nemzetpolitikai ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes a múlt héten, Csáky Pálnak, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökének esztergomi látogatása kapcsán. Csáky a választások előtt újfent találkozott Orbán Viktorral, aki szintén az MKP-t ajánlotta a szlovákiai magyar szavazók figyelmébe. Ehhez képest a Most-Híd amellett, hogy szlovák szavazói is voltak, a magyarok lakta területeken is több voksot kapott, mint a parlamentből kiesett MKP. „A több mint 8 százalékot szerzett Bugár-féle párt szavazatainak mintegy negyede származik szlovák szavazóktól, a többi a magyaroktól” – mondta a HVG kérdésére Öllős László pozsonyi politológus. Tehát ma az új párt képviseli a szlovákiai magyarok többségének érdekeit a pozsonyi parlamentben, ráadásul úgy, hogy 14 képviselőjének a fele szlovák.
Az MKP bukását Öllős több okra vezette vissza a budapesti Magyar Külügyi Intézetben tartott hétfői előadásában. Szerinte az alapvető okok belpolitikaiak voltak, a kettős állampolgárság vitája csak kisebb részben befolyásolta a szavazókat, annyiban, hogy a kevésbé konfrontatív pártot választották. Emellett szerinte hibás volt az MKP kampánya, és nem volt szerencsés, hogy Csákyék lebegtették a közös kormányzás lehetőségét is Ficóékkal.
Számos kérdésben eddigi nemzetpolitikai elképzeléseinek felülvizsgálatára kell hogy szorítsa a Fideszt az eredmény. Mert például vissza szeretné állítani a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), de kit akar, hogy képviselje ott a szlovákiai magyarokat? Mi lesz a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával? A Most-Híd hét magyar parlamenti képviselője lesz hivatalos rá, vagy mind a tizennégy? Hogyan fogja a Fidesz ezután követni azt a maga elé tűzött célt – amit egyébként éppen Szlovákia esetében a kettős állampolgárság kapcsán felrúgott –, hogy semmit sem tesz az adott államban élő legitim magyar szervezetek megkérdezése nélkül? Martonyi János külügyminiszter az új helyzetet látva már kijelentette, hogy „tudomásul kell venni, a magyar választók többsége a Most-Híd pártot tüntette ki a bizalmával”. Ezt nem lesz könynyű elismertetnie a kormánypárt prominenseivel, hiszen például Kövér László múlt heti Magyar Nemzet-beli írásában a „magyarországi balliberális politika” szövetségeseinek sorában emlékezett meg többek között Bugár Béláról is.
RIBA ISTVÁN