Olaszországban a legelterjedtebb a telefonlehallgatás – állítja a Max Planck német kutatóintézet. A százezer telefonbeszélgetésre jutó 76 megfigyelés mellett igen gyakori a lehallgatás egyéb módon – poloskával, ultraérzékeny mikrofonnal. Nemcsak a titkosszolgálatok, de a bíróságok és az ügyészségek is előszeretettel nyúlnak ilyen eszközökhöz, hivatkozva a szervezett bűnözés elleni harcra. A telefonlehallgatásokat az Italian Telecom segítségével végzik. Illegális megfigyelések miatt 2006-ban óriási botrány tört ki, többeket börtönre is ítéltek. Bár parlamenti képviselők lehallgatásához nem elég a bírósági engedély, a törvényhozás áldása is kell hozzá, ügyészek és bírák rendszeresen szivárogtatnak ki illegálisan szerzett és kompromittáló beszélgetéseket újságíróknak.
A világ legsűrűbben bekamerázott országa viszont Nagy-Britannia, ahol több millió zárt láncú kamera pásztázza a városok központjait, útjait. Az új számítógépes programok révén rendszámtáblákat, feliratokat, arcokat, sőt szokatlannak vélt viselkedési formákat is kiszűrnek. Az adatvédők attól félnek, hogy a felvételeket összekapcsolják a mobiltelefonok helyzetét, valamint a hitelkártyák használatát rögzítő adatbázisokkal egy szuperszámítógépben, így mindenki élete nyitott könyv lesz. Évek óta borzolja a kedélyeket a biometrikus azonosító kártya bevezetése körüli vita is.
Franciaország nem sokkal marad el Nagy-Britannia mögött a zárt láncú kamerák telepítésében. Párizs is a terrorizmus és a bűnözés elleni harcra hivatkozik. Olyannyira, hogy éjjellátó készülékkel is felszerelt, pilóta nélküli kémrepülőket terveznek a levegőbe telepíteni, elsősorban az elővárosi randalírozás felderítésére. Műholdas gyerekkövető eszközök terjesztésén is gondolkodnak, hogy a szülők láthassák csemetéik mozgását.
Németországban a kormány a közvélemény ellenkezésének dacára zárt láncú vasúti kamerarendszert épített ki a merényletek megelőzésére hivatkozva. Mód van egyúttal e-mailek, honlapok és csetszobák megfigyelésére, az alkotmánybíróság azonban a magánélethez való jog megsértéseként betiltotta az internetes kémkedést, amelyet bíróság csak különleges esetekben engedélyezhet.
