A bevándorlás és a közbiztonság örökzöld témáját helyezte a kormányzati kommunikáció középpontjába a nyári szabadságolások előtt Nicolas Sarkozy francia államfő, miután július végén zavargások robbantak ki Grenoble zömmel bevándorlók lakta egyik külvárosában, a Loire völgyében fekvő Saint-Aignanban pedig csapatokba verődött vándorcigányok törtek-zúztak, így akarván megbosszulni, hogy autós üldözés során a csendőrök lelőtték egy társukat.
Az Élysée-palotában tartott válságtanácskozás nyomán bejelentették, három hónapon belül felszámolják a Franciaországban számon tartott illegális cigánytáborok felét, köztük közel 200 olyan telepet, ahol Kelet-Európából – főként Romániából és Bulgáriából – érkezett romák élnek, többnyire méltatlan körülmények között. A hatóságok kitoloncolják a szabálytalanul ott tartózkodó kelet-európai cigányokat – számukat 12–15 ezer főre becsülik –, akik körében igen elterjedt a gyerekekkel koldultatás, a prostitúció és a bűnözés. A rendcsinálásban román és bolgár rendőrök is segédkeznek.
Még el sem csitultak a váratlanul előtérbe került cigánykérdés hullámai, amikor múlt pénteken Sarkozy Grenoble-ba látogatott, ahol harcias beszédben üzent hadat a külföldi származású bűnözőknek. Javasolta, hogy fosszák meg állampolgárságuktól mindazokat a bűnelkövetőket, akik szándékosan rendőr, katona vagy más közhatalmi képviselő életére törnek. Azt is felvetette, hogy a bűncselekményt elkövető kiskorú külföldiek a nagykorúság elérése esetén ne kaphassák meg automatikusan az állampolgárságot. Szerinte az utóbbi ötven év nem megfelelően szabályozott bevándorlási politikája kudarcra ítélte az integrációt, ezért szeptember elején a kormány új, a fentiekhez hasonló szigorú intézkedéseket tartalmazó törvényt terjeszt be a közbiztonságról, illetve a bevándorlásról.
Sarkozy szónoklata óriási belpolitikai vihart kavart, a sajtó és az ellenzék egyaránt a bevándorlást és a bűnözést egybemosó felelőtlen csúsztatással vádolja. Felemlegették azt is, hogy a jobboldali kormánypárti lózungok ellenére 2003–2009 között – vagyis Sarkozy belügyminisztersége és elnöksége alatt – a helyzet cseppet sem javult, sőt a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 16 százalékkal nőtt. A közel két évvel a következő elnökválasztás előtt népszerűsége mélypontján lévő Sarkozynek mindenesetre sikerült elterelnie a figyelmet az egyik bizalmasa, Éric Woerth munkaügyi miniszter körül kipattant, hetek óta a híradások élén szereplő pártfinanszírozási botrányról. Hosszabb távon pedig keményvonalas, bevándorlásellenes retorikájával a 2007-es választási kampányban a szélsőjobboldali Nemzeti Fronttól elcsábított, ám időközben kiábrándult szavazókat igyekszik újra magához édesgetni.
