Mexikói drog- és embercsempészek, de korrupt politikusok ügyében is eljárt már Susan Bolton arizonai szövetségi bíró, így jócskán volt alkalma hozzászokni, hogy ítéletei és határozatai indulatokat kavarnak. A rendkívül felkészült jogász hírében álló, 58 éves Bolton arra azonban aligha számított, hogy tucatjával kapja a halálos fenyegetéseket, mióta megvétózta az illegális bevándorlókkal szemben az USA legsúlyosabb szankcióit kilátásba helyező arizonai törvény legfontosabb intézkedéseit, mindössze néhány órával a július 29-ei életbelépés előtt. A jogszabály támogatói és ellenzői lankadatlan vehemenciával demonstrálnak, az ügy pedig elindult az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság felé.
Védőfal a mexikói-arizonai határon
AP/ Jae C. Hong
Az igazságügyi minisztérium érvelésének helyt adva Bolton kifogást emelt az ellen, hogy a rendőröknek kötelező lenne bármilyen bűncselekmény gyanúsítottja ügyében azonnal megvizsgálni, nem tartózkodik-e az illető illegálisan az országban. Megakadályozta annak a szabálynak az életbelépését is, amely Arizonában bűncselekménynek minősíti a többi 49 szövetségi államban a polgári törvénykönyv hatálya alá eső, kihágásnak számító tényt, hogy valaki megfelelő papírok nélkül él az USA-ban. Azt is érvénytelenítette, hogy az illegális bevándorlás gyanújával őrizetbe vett személyt mindaddig rács mögött tarthatják, amíg helyzete nem tisztázódik, ez ugyanis hetekbe is kerülhet. Életbe lépett viszont az a szabály, hogy Arizonában a közúti forgalom akadályozásának minősül, és ekképp büntethető, ha valaki megáll az autójával, és illegális napszámost vesz fel.
A legsúlyosabb jogi kifogás az arizonai törvény ellen, hogy az amerikai alkotmány tizedik kiegészítésébe ütközve olyan területet szabályoz állami szinten, ami a szövetségi kormány feladata. Arizonában ezt azzal indokolják, hogy a washingtoni kormány és a kongresszus képtelennek bizonyult olyan törvényt alkotni, amely megfékezné a délről illegálisan érkezők és feketén munkát vállalók hullámát. A szövetségi bíróságok az 1880-as években még Washington mellett álltak, amikor például korlátozni kezdték az USA vasúthálózatának kiépítésében meghatározó kínaiak bevándorlását, ám az utóbbi időben egyre nagyobb mozgásteret nyitottak az államoknak. A konzervatív többségű legfelsőbb bíróság is hajlik arra, hogy különböző területeken nagyobb szabadságot adjon az államoknak. Állásfoglalását abból próbálják majd kiolvasni, miként dönt őszi ülésszakán egy másik arizonai törvény ügyében, amely 2007-ben született, és büntetni rendeli az illegális bevándorlókat foglalkoztató cégeket.
A 300 milliós USA-ban legalább 11 millió – más becslések szerint 20 millió – illegális bevándorló él, zömük Mexikóból érkezik, és számuk a 6,6 milliós Arizonában 460 ezer lehet. A törvény ellenzői attól tartanak, hogy az új szabályok „faji profilalkotáshoz” vezetnek, azaz a rendőrök azokat állítják majd meg, akiknek kissé sötétebb a bőrük, és spanyol ajkúak. A hírre Arizonából sokan más szövetségi államokba menekültek, ahol szemet hunynak az illegális bevándorlás felett, mert az ilyen olcsó munkaerő fontos szerepet visz az amerikai gazdaságban. A mezőgazdasági területeken az idénymunkákban vesznek részt a bevándorlók, és az USA-ban – de főleg az északkeleti és déli államokban, valamint Kaliforniában – szinte nincs is olyan kertész, aki nem Mexikóból vagy más latin-amerikai országból származik.
Arizonában a jogszabály támogatói arra hivatkoztak, hogy az illegális bevándorlásnak azért is gátat kell szabni, mert emiatt elszaporodtak a bűncselekmények. Ezt azonban a statisztikák cáfolják. A Mexikóval határos többi déli államhoz hasonlóan Arizonában a vagyon elleni bűncselekmények az utóbbi másfél évtizedben az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkentek, és a rablások, gyilkosságok száma sem kiugró. Utóbbiak közül pedig mind többet a Mexikóból át-átcsapó, egyre brutálisabb drogháború számlájára írnak. Az illegális bevándorlás fókuszba kerülésének főleg politikai okai vannak. A 2008-ban a Fehér Házat elveszítő, és a washingtoni kongresszus mindkét házában cselekvésképtelen kisebbségbe szorult republikánusok ennek ürügyén mozgósítják szimpatizánsaikat, és támadják a demokratákat a novemberi törvényhozási választások előtt, ahol majd a képviselőház minden mandátumáról és 37 szenátori helyről szavaznak.
A felmérések szerint a republikánusok jó lóra tettek. A CNN hírtelevízió közvélemény-kutatásában a megkérdezett amerikaiak 55 százaléka helyesli az arizonai törvényt – amelyhez hasonlóra közel kéttucatnyi államban készülnek –, még akkor is, ha majdnem pontosan ugyanilyen arányban elismerik, hogy azzal hátrányosan különböztetik meg a spanyol ajkúakat. Megpróbálnak úszni az árral a demokraták is, akik csak veszíthetnek az ügyön. Nem tudnak hitelesen kemények lenni a bevándorlás kérdésében, ha mégis megpróbálják, könnyen egy gyékényen árulhatnak a konzervatív republikánusokkal, és elfordulhat tőlük az USA legdinamikusabban növekvő szavazói tömbje, a spanyol ajkúaké, akik két évvel ezelőtti fölényes győzelmükben és Barack Obama elnökké választásában is meghatározó szerepet játszottak.
A Fehér Ház utasítására vasárnaptól 1200 nemzeti gárdistát vezényeltek a déli – több száz kilométeren át magas kerítéssel védett – határszakaszra, hogy segítsék az illegális bevándorlás és a kábítószer-csempészet elleni küzdelmet. Az erősítés csaknem fele Arizonába érkezik. A belbiztonsági minisztérium irányítása alá tartozó bevándorlási és vámhivatal a szeptember 30-án véget érő pénzügyi évben várhatóan 400 ezer illegálisan érkezettet deportál, ami 10 százalékkal múlja felül a republikánus George W. Bush elnök utolsó évében, 2008-ban kitoloncoltak számát. Beindult, és 2013-ra mindenütt elérhető lesz az a szövetségi ujjlenyomatadatbázis, amelynek segítségével könnyen kiszűrhetők lesznek a tiltott határátlépéssel többször próbálkozók, és a bűncselekményt elkövető illegális bevándorlók.
Az igazi megoldás a bevándorlás újraszabályozása lenne, amit az emberjogi szervezetek mellett a szakemberhiánytól tartó amerikai cégek is sürgetnek, s választási kampányában Obama is megígért. A vendégmunkási státus megteremtését és az illegálisan már az országban lévők állampolgársághoz juttatását tartalmazó reformot legutóbb éppen a problémáról korábban texasi kormányzóként közvetlen tapasztalatokat is szerzett Bush javasolta. Az utódja által is elismert elképzelést azonban három éve vállvetve torpedózták meg a konzervatív republikánusok és a populista demokraták, így a népszerűsége lemorzsolódásával küzdő Obamának sincs sok esélye az átfogó megoldásra.
NAGY GÁBOR
