Szovjet katonák véres holttesteivel borított tank tetején burkával fedett afgán nők ünnepelnek, fejük felett füstölgő, égő helikopterek zuhannak az égből – a gipszfigurák segítségével szinte élővé varázsolt jelenet az egykori szovjet megszállók elleni győzelem pillanatait mutatja be. A nyugat-afganisztáni Herátban idén létesített múzeum az első, amely a Szovjetunió kiverésében komoly szerepet játszó mudzsahedeknek, azaz harcosoknak állít emléket. „Azért hoztuk létre a kiállítást, hogy a jövő nemzedékei megértsék és lássák, mit tettek apáik a betolakodók ellen” – mondta Szajed Abdel Vahab Kattali, a Népi Múzeum alapítója. A Szovjetunió 1979-ben rohanta le Afganisztánt, hogy megvédje a baloldali kabuli kormányt, de az egykori nagyhatalom nem bírt az amerikai fegyverekkel és szaúdi pénzzel segített mudzsahedek ellenállásával, és tíz évvel később megszégyenülve kényszerült kivonulni.
A múzeum nem csak arra emlékeztet, hogy a világ e részét Nagy Sándortól a briteken át a szovjetekig egyetlen hódító seregnek sem sikerült hosszabb időn át megtartania. Arra is, hogy Afganisztánt az utóbbi évtizedekben ismét háborúk sújtják, és jelenleg is több tízezer megszálló tartózkodik az országban. A tárlat ugyanakkor a szovjet kivonulással véget ér, egy szó sem esik a mudzsahed frakciók közti polgárháborúról, amelynek a tálibok üstökösszerű felemelkedése vetett véget az 1990-es évek derekán. Szöget üthet a látogató fejében, hogyan győzhették le a tálibok a sokkal jobban felszerelt mudzsahedeket. Az általuk használt fegyverekből – géppuskákból, aknákból, gránátokból – több kupacot is felhalmoztak a múzeumban, a kertben pedig a szovjetektől zsákmányolt helikoptereket, harci gépeket, rakétavetőket tették szemlére.
A múzeum létrehozását főként a szovjet megszállók elleni háborúban nyolc családtagját elvesztett Kattali és Iszmail Khan finanszírozta. Utóbbi az afgán hadsereg parancsnokaként kezdte, majd maga is milíciavezér lett, Herát visszafoglalása óta a térség hadura, jelenleg a tartomány nagy hatalmú kormányzója. Bár a múzeum építése jórészt befejeződött, és kormánytisztviselők, külföldiek, diplomaták, újságírók előzetes bejelentkezés alapján látogathatják is, a nagyközönség előtt csak jövőre nyitja meg kapuit.
