„Hugo, úgy hallottam, jom kippur előtt találkozol a venezuelai zsidó közösséggel. Nagyon örülök neki” – írta Cristina Fernández Kirchner, Argentína államfője Hugo Chávez venezuelai elnöknek a minap a Twitter közösségi oldalon. Nem véletlenül fordult hozzá az interneten, hiszen Chávez a világháló egyik leglelkesebb felhasználója Latin-Amerikában, és annyi üzenetet kap, hogy már képtelen válaszolni rájuk, több száz fős csapat intézi a levelezését. A radikális baloldali elnök a hétvégi parlamenti választás előtt is bevet minden kommunikációs csatornát. A hagyományos médiát is; Halló, elnök úr! című heti tévéműsorában például nemrég élő adásban hantolták ki az ország hivatalos nevében – Venezuelai Bolivári Köztársaság – is szereplő latin-amerikai forradalmár, a szerinte annak idején merénylet áldozatává vált Simón Bolívar tetemét (HVG, 2010. augusztus 7.), csak hogy szocialista pártja minél jobb eredményt érjen el a hétvégi voksoláson. A parlamenti választás tétje nagy, eredménye meghatározhatja a 2012-es elnökválasztás kimenetelét, így Chávez jövőjét is.
Chavez hívek
AP/ Ariana Cubillos
Az El Nacional caracasi napilap nemrég azzal sokkolta olvasóit, hogy címlapján tizenkét meggyilkolt civil holttestének fotója szerepelt, utalva az ország egyre tragikusabb közbiztonsági állapotára. Csupán tavaly 16 ezer civilt öltek meg, ezzel Venezuela toronymagasan vezeti a legveszélyesebb országok világranglistáját. A helyzetet jellemzi, hogy a közel 28 milliós országban egyes források szerint 15 millió illegális fegyver van a lakosság kezében.
A hanyatló gazdaság is mind erősebb fejfájást okoz a 21. századi szocializmust építő Cháveznek. Latin-Amerikában ott a legmagasabb, 30 százalékos az infláció, az idei első negyedévben a gazdasági visszaesés 5,8 százalék volt, a munkanélküliség 7-8 százalékos. Hogy növelje az ország versenyképességét, az év elején Chávez leértékeltette a nemzeti fizetőeszközt, a bolivart, és a dollárral szemben 4,30-as árfolyamot határozott meg, ám egy sor alapvető termék (például gyógyszerek, élelmiszerek, egyes műszaki cikkek) importja esetében 2,60-ast. Chávez ezzel nem csupán az inflációt akarta megfékezni, de a legfőbb szavazói bázisának számító szegényebb rétegek életszínvonalát is igyekezett megőrizni.
Tetézi a bajokat, hogy a világ ötödik legnagyobb olajtermelő országában az áramellátás kétharmadát a Guri-tó gátjánál lévő Simón Bolívar erőmű adja, és a gyakori száraz időszak miatt sokfelé rendszeresek az áramkimaradások. Chávez ezért azt javasolta, hogy a spórolás jegyében senki se zuhanyozzon három percnél tovább. Az év elején, az utóbbi száz esztendő legsúlyosabb szárazsága idején az államfő energiaválságot hirdetett, az ország egyes részein napi többórás áramszünetet vezettek be. Az ellenzék szerint az energiaínség oka, hogy Chávez elnöksége alatt nem költöttek infrastruktúrára, mire az államfő rögtön jelezte, hogy egymilliárd dollárt szán az energiaszektornak.
Egyre erőteljesebben kampányol az ellenzék. Kapóra jött neki egy tragikus esemény: augusztus végén közel öt hónapos éhségsztrájk után meghalt Franklin Brito földbirtokos, az utóbbi évek földkisajátítási kampányának első áldozata. Brito azért tiltakozott, mert 59 hektáros jukka- és dinnyeföldjét államosították, méghozzá mindennemű kártalanítás nélkül. Az eddig szétszórt ellenzék erejét növelheti, hogy áprilisban félszáz szervezet egységes tömörülést alakított Chávez ellen. „Mi vagyunk a többség” – hirdeti máris a kampányuk, és céljuk a 165 fős nemzetgyűlésben 139 mandátummal bíró Chávez-párt visszaszorítása, a szavazatok többségének megszerzése. A népszavazással megerősített tavalyi alkotmánymódosítás nyomán az 1999 óta hatalmon lévő Chávez – miként a kormányzók és polgármesterek – akárhányszor újraválasztható. Kérdés, tud-e az ellenzék addigra komoly ellenjelöltet állítani.
GÁL KRISZTIÁN
