A Pápa a Szent Péter téren
AP/ Pier Paolo Cito
A kereszténység Róma és Jeruzsálem utáni harmadik legfontosabb zarándokhelyén, a 800 kilométeres El Camino végállomásán, a Spanyolország északnyugati részén található Santiago de Compostelában 200 ezer hívő előtt tart misét szombaton XVI. Benedek pápa. Másnap Barcelonában a katolikus egyházfő előtt homoszexuálisok százai terveznek csókot váltani egymással egy interneten szervezett akcióban. A két esemény jól illusztrálja azt az ellentmondásos helyzetet, amely az egyházfőt várja a névleg túlnyomóan katolikus, ám a vallást csak mérsékelten gyakorló dél-európai országban.
Spanyolországnak hivatalosan nincs ugyan államvallása, de az alkotmány leszögezi, hogy a „közhatalomnak figyelembe kell vennie a társadalom hitét, és tartós együttműködésben kell lennie a katolikus egyházzal” – mutatott rá a HVG megkeresésére Mercedes García madridi jogász. Ennek szellemében a Francisco Franco tábornok halála utáni, Adolfo Suárez vezette első kormány által aláírt 1979-es megállapodás óta a spanyol állam köteles a katolikus egyház költségeit finanszírozni, intézményeit – iskolákat, templomokat – fenntartani. Ennek összege a becslések szerint évi 5 milliárd euróra rúghat.
A 2004-ben, röviddel a madridi merénylet után hatalomra került szocialista José Luis Rodríguez Zapatero kormánya, a finanszírozási szabályokon igazítva, négy éve úgy döntött, hogy a katolikus egyház is köteles áfát fizetni. Cserébe lehetővé tették, hogy a hívők személyi jövedelemadójuk korábbinál nagyobb részét adományozhassák az egyháznak. XVI. Benedek látogatása kapcsán ismét föléledtek az állam anyagi szerepvállalását bíráló hangok, sajtójelentések szerint ugyanis a költségvetésnek 14,5 millió eurójába kerülhet a 31 órás vizit, amelynek során a pápa találkozik János Károly királlyal és feleségével, a barcelonai repülőtéren pedig Zapateróval. A költségek feszegetése érthető, mert a válságot megszenvedő Spanyolországban a munkanélküliség 20 százalék feletti, a költségvetési hiány 11 százalék, és még az idén is 0,3 százalékos recessziót várnak.
Madrid és a Vatikán között több kérdésben is feszültség alakult ki. A melegek házasságának engedélyezését és a hittanoktatás kötelezőből választhatóvá tételét öt éve több százezres tüntetések kísérték. Az egyneműek házasságáról szóló törvény az egyik legliberálisabb a világon, egyenlőként ismeri el a hetero- és homoszexuális párokat, utóbbiak örökölhetnek egymástól, és gyereket fogadhatnak örökbe. A megengedő szabályozást a spanyolok kétharmada támogatja, ami óriási változás abban az országban, ahol az 1975-ig tartó Franco-diktatúra idején a nők csak férfiak engedélyével nyithattak bankszámlát, a homoszexuálisokat börtönbe zárták, a válás pedig egészen 1981-ig tiltott volt.
Emiatt igen nagy figyelem kísérte a pápa 2006-os látogatását, amikor Valenciában a Családok Világtalálkozóján másfél millió hívő előtt tartott misét. Az egyházfő ott arról beszélt, hogy a család alapjának férfinak és nőnek kell lennie. Zapatero a programon nem vett részt, amit vatikáni részről igencsak nehezményeztek. A 2008-as választáson Zapatero újra győzött, hiába próbálta a La Cope nevű – az ország második legnépszerűbb – rádiója révén a katolikus egyház nagy vehemenciával meggyőzni híveit, hogy ne szavazzanak rá. A rádióállomás egyébként a napokban jelentette be, hogy az egyik legnagyobb napilappal, az El Mundóval közösen televíziós csatornát indít.
Az újabb vitahullámot az abortusz kérdése váltotta ki. Egy hónappal azt követően, hogy Zapaterót júniusban audiencián fogadta a pápa, a madridi kormány a parlamentben elfogadtatta az Európában már korábban is a liberális megoldások közé tartozó szabályozás további lazítását. E szerint a terhesség 14. hetéig az abortuszhoz elég az anya kérése, a 22. hétig pedig akkor van rá lehetőség, ha az anya egészsége veszélyben van, vagy az embrió súlyos problémákkal küzd. Azt is tervezik, hogy a 16 év feletti nők a szüleik tudomása nélkül is kérhetik a beavatkozást, ám az újabb engedményeket már a társadalom többsége ellenzi. A 46 milliós Spanyolországban az egészségügyi minisztérium adatai szerint tavaly 115 ezer művi terhességmegszakítást végeztek.
XVI. Benedek – az első pápa, aki zarándokként megy el az El Camino végállomására – Barcelonában az Antonio Gaudí tervezte, máig befejezetlen Sagrada Familia-bazilika egyik új hajóját adja majd át, és abban bízik, látogatásával sikerül növelnie a katolikus egyház szerepét az országban. Spanyolország történelmét évszázadokon át meghatározta a katolikus egyház befolyása, és a mai napig osztatlan tisztelet övezi az olyan nagy ünnepeket, mint a húsvét és a karácsony. Ugyanakkor miközben a lakosság 80 százaléka katolikusnak vallja magát, csak minden hetedik ember jár rendszeresen templomba.
GÁL KRISZTIÁN
