A kiskereskedőknek, a termelőknek is csak gondot jelentett az árrésstop, amelynek kivezetése már csak a parlementi döntésre és a kihirdetésre vár. Onnantól nyolc napja lesz még. Kinek és miért volt rossz ez a szabály? Kis árrésstop-történelem.
Az élelmiszerszektor szinte valamennyi szereplője, ezen belül a termelők, a beszállítók, boltláncok régóta sürgették az árrésstop kivezetését. Pár napja már Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a szabályozás kivezetését, kedden pedig Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter pedig benyújtotta az árrésstop megszüntetéséről törvényjavaslatot, amelyet előbb a parlamentnek kell elfogadnia, utána hirdethetik ki a Magyar Közlönyben, azt követően nyolc nap múlva hatályát veszti a korlátozás. A törvényjavaslat a következőkkel indokolja a lépést:
az élelmiszerek és a drogériai termékek inflációs folyamatai normalizálódtak, így erre és a forint euróval szembeni erősödésére tekintettel kedvező a helyzet az árréskorlátozó intézkedések kivezetésére.
Az árréssapkát tavaly márciusban vezette be az előző kormány: 30 alapvető élelmiszer esetében 10 százalékban maximalizálták az árrést a 200 négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzletekben. Egyben előírták azt is, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladhatja meg a beszerzési árat. Nem sokkal később már arról döntöttek, hogy az intézkedést kiterjesztik háztartási tisztítószerekre, majd még több élelmiszer következett – közte zöldségek-gyümölcsök, de olyan feldolgozott termékek is, mint a sertésmájkrém. A nem élelmiszer-termékek esetében a korlátozás ugyan a drogériákra korlátozódott, az árverseny miatt azonban az élelmiszerboltok is lejjebb nyomták az adott termékek esetében az árakat.
Az árrésstopnak – pontosabban az arról szóló rendeletnek – mindig volt egy végső határideje, de azokat folyamatosan meghosszabbította az előző kormány, amelynek korábban is volt hasonló intézkedése, akkor nem az árrés, hanem konkrét élelmiszerek árára tett sapkát.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
Az árrésstopot eredetileg az élelmiszerek inflációjának visszafogása miatt léptette életbe a kormány, ám már a bevezetés után nem sokkal közgazdászok kritizálták a szabályozást. Egyetértettek abban, hogy az árrésstoppot azonnal ki kellene vezetnie a kormányzatnak. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója akkor azt mondta, ezt fokozatosan kellene megtenni, de minél előbb el kell kezdeni.
Erre azonban nem került sor, pedig a legnagyobb boltláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) rendszeresen kérte az árrésstop kivezetését a káros hatások miatt. Kozák Tamás, a szervezet akkori főtitkára – aki nyár óta már a Gazdasági és Energetikai Minisztérium kereskedelemért felelős helyettes államtitkáraként dolgozik –, részletesen bemutatta, miért okoz gondot az árrésstop.
A magas infláció kiszámíthatatlanságot okoz és rontja a versenyképességet, de a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalának résztvevői szerint az árrésstop alkalmatlan az infláció letörésére.
Szerinte nem volt igaz az a kormányzati állítás, miszerint az árrésstop pozitív volna a fogyasztók, a háztartások számára. A kiskereskedelmi árrésnek és az elméletben a még megmaradó pozitív működési eredménynek kellene mindezek mellett fedezetet nyújtania a kiskereskedelem beruházásaira, valamint mozgásteret adnia a láncoknak arra, hogy rendszeresen komoly akciókkal versengjenek a fogyasztókért. Azzal, hogy az árrésstop ezt ellehetetleníti, lényegében a vásárlóknak okoz kárt. További problémát okozott az árrésstop azzal, hogy rontotta a kiskereskedők alkupozícióit a beszállítókkal folytatott tárgyalásokon. A lényegében fix árrésekből a beszállítók pontosan meg tudják állapítani a konkurencia árait, és ez megszünteti a közöttük zajló versenyt.
Ezzel a problémával szembesül most a kiskereskedelem, amikor egyre-másra kapja beszállítóktól az áremelési igényeket tartalmazó szerződésmódosítási kérelmeket. Ezek egy része valóban indokolt, költségoldalról alátámasztott igény, más részük azonban kizárólag a verseny hiánya miatt mehet át a szűrőn. A kiskereskedelem egyszerűen nem talál olcsóbb beszállítót, mert minden termelő és feldolgozó tudja, hogy „mihez kell áraznia”.
A nagy multiknál összességében tavaly nemhogy nyereség nem volt, de minden 100 forint értékesítés után 40 fillér veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Vagyis az árrésük már tavaly sem fedezte a költségeiket – erre tette rá a kormány az árrésstopot.
A másik, termelői oldalnak sem segített az intézkedés. Nagypéter Sándor, a legnagyobb boltáncokat zöldségekkel, elsősorban paprikával és paradicsommal ellátó szentesi DélkerTÉSZ vezetője a HVG-nek adott interjújában így fogalmazott:
Az árrésstopot magas infláció mellett, rendkívüli helyzetben vezették be. Egy ilyen eszköz átmenetileg alkalmazható lehet, de ami hosszú ideig fennmarad, az már nem átmeneti. Ráadásul a 10 százalékos árrés sok terméknél közgazdaságilag nehezen értelmezhető. Ha egy lánc azt látja, hogy egy árrésstopos terméken vesztesége keletkezik, megpróbálja minél alacsonyabb áron beszerezni. Elkezdődik a beszállítók presszionálása. Mindez az importot is erősíti.
Ráadásul az Európai Bizottságnak sem tetszett ez a korlátozás. A múlt év közepén a brüsszeli szervezet két kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezett Magyarország ellen a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat sújtó árréskorlátozások miatt. Az első eljárás az egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások tárgyában indul, a második eljárás az egyes nem-élelmiszer jellegű termékek drogériaüzletekben történő értékesítésére vonatkozó, hasonló korlátozásokat kifogásolja. A bizottsági értékelés szerint Magyarország bizonyos termékek esetében oly mértékben korlátozza a beszerzési és az értékesítési árak közötti árrést, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében az nem fedezi a termékek beszerzési költségein felüli költségeket, emiatt kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket.
Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy az intézkedések a külföldi láncokat érintik, ezért indít kötelezettségszegési eljárást. A kiskereskedelmi különadó ügye halad a bíróság felé.
Az OKSZ-es kritikák mellett több boltlánc szintén kifogásolta a szabályozást, a Tesco például tavaly májusban közölte, hogy havonta egymilliárdos mínusszal kénytelen szembesülni. A Spar pedig az idei év elején jelezte, hogy az árrésstop és a többi korlátozás (köztük a kiskereskedelmi adó) havonta 1,5-2 milliárd forintjába került a boltláncnak. Részben az árrésstop miatt be is zárták az oroszlányi üzletüket.
Czunyiné Bertalan Judit a háttérben meghúzódó Tisza-szálat is megtalálta egy helyi kisbolt bezárása mögött.
A Spar-üzlet bezárása csak egy példa, ennél sokkal több üzletnek jelentett gondot az árrésstop. Elsősorban a kisebb boltoknak, az OKSZ becslései szerint 2025-ben háromezer kereskedelmi üzlet szűnhetett meg, eleinte a kistelepüléseken, majd a városokban is, 400 hazai településen már nincs bolt.
Plázastop, árstop, árrésstop, különadók, egy rövid életű vasárnapi boltzár jellemezte a kiskereskedelmet a Fidesz-kormányok idején, azt azonban maga Orbán Viktor is elismerte, beletört a bicskája a szektor átalakításába. A Tisza-kormánynak azonban így is lesz tennivalója, hogy helyreálljanak a piaci viszonyok. Mérlegen az élelmiszer-kiskereskedelem elmúlt másfél évtizede.
Pontos mérleget nem lehet készíteni az árrésstop pusztításáról, egyrészt azért, mert csak most jön a kivezetés, másrészt több más szabály, a már említett kiskereskedelmi adó mellett a plázastop is torzítja a magyar kiskereskedelmi piacot.
Az árrésstop kivezetésére mindenesetre számítani lehetett. Bár a Tisza Párt a parlamenti választásra készített programjában konkrétan nem szerepelt az árrésstop kivezetése, de az igen, hogy a párt kormányra kerülése esetén erősíteni szeretné a hazai kiskereskedelem versenyképességét, ennél is fontosabb azonban az, hogy biztosítaná „a tiszta piaci viszonyokon alapuló ágazaton belüli versenysemlegességet”. Ez feltehetően azt jelenti, hogy minden kiskereskedelemben érintett, így a Fidesz-kormány alatt lényegében állandó támadás alatt lévő külföldi kézben lévő multinacionális cégekre és a többiekre is azonos szabályok vonatkoznának.
Az OKSZ új főtitkára, a több évtizedes kiskereskedelmi múlttal rendelkező Balázs Ildikó a HVG-nek arról beszélt, arra számítottak, hogy a választások után az új kormány azonnal kivezeti az árrésstopot, hiszen a piaci környezet tökéletesen alkalmas volt erre.
Bár a közeljövőben várhatóan megszűnik az árrésstop, a kiskereskedelmi különadó és a plázastop azonban továbbra is súlyos terhet jelent az ágazatnak, a korlátozások következményeit pedig a vásárlók is megérzik – mondja Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) új főtitkára. (Frissítve.)
Balázs Ildikó ebben az interjúban azt mondta:
Amint felállt az új kormányzati struktúra, felvettük a kapcsolatot a döntéshozókkal. Személyesen egyeztettünk többek között Bóna Szabolcs és Kapitány István miniszterekkel, Fábián Ágnes és Búza László államtitkárokkal, valamint Kozák Tamás helyettes államtitkárral is. Ők kifejezetten nyitottak voltak, és nem találkoztunk olyan szakmai ellenérvvel, amely az intézkedés további fenntartását indokolta volna.
Magyar Péter miniszterelnök végül október elején utalt arra, hogy meg kell fontolni az árrésstop kivezetését, majd a 2027-es költségvetés ismertetésekor közölte, hogy ki is vezetik ezt a szabályozást, de akkor még időpontot nem mondott. Jelen állás szerint ez napokon belül megtörténhet.
