Hauke Hartmann szerint Egyiptom esetében nincs helye az iszlamofóbiának, ugyanis nem arról van szó, hogy egy iszlám irányzatú kormány van alakulóban, hanem arról, hogy iszlamista szervezetek is bekapcsolódnak a demokratizálódási folyamatba.

Szakértői körökben mindössze 20-30 százalékosra becsülik a Muzulmán Testvériség támogatottságát - mutatott rá Hartmann, hozzátéve, hogy a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök legszervezettebb ellenzékének számító erő távol van attól, hogy az egyiptomi politikai életet irányítsa. Mint kifejtette, a Muzulmán Testvériség egy társadalmi célokat előtérbe helyező vallási szervezet, és "a politika színterét elsősorban arra kívánja felhasználni, hogy elfojtsa a korrupciót, és képzési lehetőségeket teremtsen". 

Az alapítvány munkatársa úgy véli, szükség lenne arra, hogy az iszlamista szervezetek, mint amilyen a Muzulmán Testvériség is, bizonyos területeken pontosabban meghatározzák politikai céljaikat, és mindenekelőtt közös nevezőre kellene jutniuk a kisebbségvédelemmel és a nők jogaival kapcsolatban. A szakértő úgy véli, Egyiptomban a jelenlegi helyzetben fontos és helyénvaló, hogy az iszlamista erőket is bevonják a párbeszédbe, hiszen, mint rámutatott, a "a Nyugat ezt hosszú időn keresztül elmulasztotta".