Továbbra is rejtély, mire készül Mubarak

Jóllehet a helyszíni jelentések szerint hétfő óta jelentősen megnyugodtak a kedélyek Egyiptomban, kedden minden eddiginél többen, legalább negyedmillióan gyűltek össze a kairói Tahrír téren, Hoszni Mubarak lemondását követelve. A hírügynökségi beszámolók szerint ez arra utal, hogy a kormány, pontosabban az elnök-és rendszerellenes mozgalom nem fulladt ki. A tüntetők pedig továbbra sem hisznek sem az elnöknek, sem Omar Szulejmán alelnöknek, akik szerintük csak az időt húzzák, hogy kifárasszák a mozgalmat. Többen úgy ítélik meg, hogy csak „kirakatlépésnek” tekinthető az is, hogy a hatalom és az ellenzék egyes képviselői tárgyalóasztalhoz ültek.

Egyelőre nem tudjuk megítélni, hogy ezek látszatlépések-e vagy sem, ezt csak utólag lehet majd megállapítani. Az viszont jól látható, hogy abba az irányba mutatnak, amit a nyugati államok megfogalmaztak, kértek, elvártak Mubarak elnöktől – magyarázta a hvg.hu-nak N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet Közel-Kelet- és iszlámszakértője.

Azt sem tudni, az alelnök mit tehet

Jelenleg csak abból lehet kiindulni, amit Mubarak megígért, s arra lehet számítani, hogy a szeptemberben esedékes választásokon már nem indul. Azonban az idő előtti távozása technikailag sem olyan könnyű. „Különböző alkotmány-és jogszabály módosításra lenne szükség, mert nem tudni, mi történik, ha az elnök lemond. Ahogy arról az egyiptomi lapok is írtak, Mubarak nem mondhat le addig, amíg bizonyos dolgokról nem rendelkezett, mert az alkotmány és a hatályos törvények szerint csak ő rendelkezhet bizonyos dolgokról. Például ő jelöli ki az alelnök feladatát. Ha nem jelöli ki a feladatát és úgy mond le, akkor nem lehet tudni, hogy az alelnöknek mire lesz kompetenciája, azaz mit tehet és mit nem tehet majd meg” – hangsúlyozta N. Rózsa Erzsébet.

Bár többen tartanak attól, hogy a jelenleg betiltott Muszlim Testvériség nagy népszerűsége miatt Mubarak lemondásával és egy valóban szabad választással a radikális iszlamisták kerülnének helyzetbe Egyiptomban, a szakértő szerint ettől kell a legkevésbé félni. „A Muszlim Testvériség évek óta távol tartja magát a radikalizmustól, sőt, együtt is működött a hatalommal a radikálisok visszaszorításában vagy felszámolásában. A január végén megfogalmazott céljaik a többi követelőével azonosak. Követelik, hogy Mubarak lépjen le a politika színpadáról, legyenek szabad választások, engedjék szabadon a politikai foglyokat, vizsgálják ki a halálos áldozatok ügyeit. Egyetlen úgynevezett iszlamista cél sincs a követeléseik között” – emlékeztet N. Rózsa Erzsébet.

A szakértő hangsúlyozta: noha abban mindenki egyetért, hogy ha valóban szabad választások lennének, akkor a Muszlim Testvérek jelentős számú mandátumot szerezne, a szervezet egyelőre nem indulhat hivatalosan a választásokon, merthogy Egyiptomban a vallási alapon való politikai szerveződést törvények tiltják. „Korábbi választásokon egyénileg, függetlenként indultak a hatalommal előzetesen kötött megállapodás keretében” – mondta.

A hadsereg kitartott

Figyelemreméltó ugyanakkor a szakértő szerint, hogy a hadsereg jelenlétét eddig senki nem kérdőjelezte meg: sem a tüntetők, sem a nyugati hatalmak. „Ez azért fontos, mert ezidáig a hadsereget tekinthetjük az elnök legfőbb támaszának, a rendszer alapjának. Nem minden észak-afrikai muszlim országban van ez így. Tunéziában például, ahol a hadsereg mindössze 40 ezer főből áll, a katonák nem álltak az elűzött Ben Ali elnök mellé. Igaz, ott a biztonsági erők majdnem háromszor annyian vannak, mint a hadsereg tagjai” – hangsúlyozta N. Rózsa Erzsébet. Szerinte az, hogy Mubarak 15 százalékos fizetésemelést ígért a közalkalmazottaknak, nyilvánvaló gesztus feléjük, ugyanakkor kérdéses, hosszú távon fenntartható lesz-e.  

Nemcsak Egyiptomban, de más muszlim országban (például Szudánban, Jordániában, az Öböl-térség több államában) is hallani ellenzéki megmozdulásokról, szervezkedésekről, sőt, jöttek hírek a nem muszlim Örményországból is arról, hogy az ellenzék szervezkedik. A szakértő szerint azonban mivel egytől-egyig különböző természetűek ezek a szervezkedések, nem beszélve az államberendezkedésről és a fennálló belső erőviszonyokról, egyelőre kérdés, hogy az ellenzék ezeken a helyeken meddig jut el.

A egyiptomi eseményeket kövesse nyomon a hvg.hu-n!