Az amerikai diplomata kifejezte elégedettségét amiatt, hogy Magyarország áll az Európai Unió élén, pedig két évtizeddel ezelőtt még ugyanúgy demokratikus változás előtt állt, mint most Tunézia és Egyiptom. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a demokráciáknak példát kell mutatniuk az átalakulás előtt álló országoknak.

"Kísértésbe ejtő a rend és az azutáni vágy, hogy egy nagy kormánypárt határozza meg és hajtsa végre a nemzeti programot olyan bonyodalmaktól és késedelmektől mentesen, amelyeknek látszólagosan a végtelen politikai viták az okai. A mi rendszereinkben azonban a ki nem rekesztés és az időigényes eszmecserék lefolytatásának kötelezettsége vonatkozik azokra, akik a kormányzás felelősségét viselik. Kötelesek vagyunk párbeszédet folytatni azokkal is, akikkel nem értünk egyet" – mondta Pamela Quanrud.

"A demokrácia első számú elve, hogy a társadalmak erejüket és dinamizmusukat azokból a megbeszélésekből merítik, amelyek időnként kényelmetlenek nekünk" - mondta a helyettes államtitkár, aki a kétoldalú viszonyra utalva úgy fogalmazott: a barátok közötti őszinte, de ugyanakkor tiszteletteljes és mértéktartó párbeszéd hozzájárul a kapcsolatok további fejlődéséhez.

Quanrud szerint az elmúlt hónapokban többször kifejezésre jutott a mostani kormány alatti változások gyorsasága miatti aggodalom, különösen a médiakörnyezet megváltoztatása és az, hogy ez milyen hatást gyakorol a szólásszabadságra. Elismerte, hogy az elmúlt hónapokban elfogadott törvények túlnyomórészt a kormányzat átalakítására, a korrupció és a gazdasági kihívások leküzdésére irányultak.

A diplomata ugyanakkor kitért a Kossuth téri tiltakozásokra, és elmondta: Bodoki Tamás magyar újságíró a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az új médiatörvény miatt most talán nem tudna a rendőri brutalitásról ugyanúgy beszámolni, mint azt a 2006-os, díjnyertes oknyomozó munkájában tette. De még ha tudna is, a magas bírság miatt nem volna olyan sajtóorgánum, amely azt közölni merné.

"Odafigyelnünk és arra biztatjuk magyar barátainkat, hogy teremtsenek olyan környezetet, amelyben helye van az érdekelt felek nyílt és racionális vitájának. Az effajta eszmecsere értékes lehetőség annak demonstrálására, hogy a többségi kormányzás hogyan vigyáz a kisebbség jogaira " – mondta Pamela Quanrud.

A helyettes államtitkár szerint kormányát bizakodással tölti el, hogy az új magyar alkotmányba a budapesti kormány tervei szerint – szóról szóra – belekerül az alapjogok európai uniós nyilatkozata. Washington érdeklődéssel várja a februárban meghirdetendő strukturális reformokat. Mint mondta, a magyar kormány az elmúlt napokban jelezte, hogy kész az EU technikai kifogásain felül is változtatni a médiatörvényen és a médiatanács összetételén.
A vezető diplomata rámutatott: a magyar kormánynak az elkövetkező hónapokban, az új alkotmány megszövegezésekor alkalma lesz arra, hogy mindenki előtt bizonyítsa elkötelezettségét a demokratikus alapelvek mellett.

„Az alkotmány nemcsak egy újabb törvény, annak nemcsak az egyetemes értékeket kell tükröznie, hanem egy széles, nem pártos konszenzust is arról, hogy miként kell felépülnie egy ország kormányzatának” – mondta Quanrud.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a legjobb alkotmányokban a lakosság tekintélyes részének általános akarata tükröződik, az egyéni szabadságjogokat erős és független intézmények biztosítják, a demokratikus értékeket pedig fékek és ellensúlyok védik.

"Az alkotmányok, miközben természetüknél fogva maradandó dokumentumok, egyúttal nyitottak az ésszerű módosítások előtt a nép és képviselőinek új konszenzusa alapján" – mondta a vezető amerikai diplomata.

"Magyarországnak az EU-elnökség alatt egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy bizonyítsa a demokrácia iránti elkötelezettségét a világnak, azon belül a harmadik világnak, amely a sikeres átmenet követendő modelljeit keresi" – mondta Pamela Qualrud, aki támogatásáról biztosította a magyar elnökség prioritásait, és eme elnökség első sikerének nevezte az energiaügyi csúcsot.

A külügyi államtitkár megerősítette, hogy Hillary Clinton meghívást kapott az EU keleti partnerségi politikájáról Magyarországon rendezendő májusi csúcstalálkozóra, de mint mondta, az amerikai külügyminiszter időbeosztása és elfoglaltsága dönti majd el, hogy részt tud-e venni azon.

Szapáry György washingtoni magyar nagykövet az új alkotmánnyal kapcsolatban kitért a rendszerváltás idején kötött kompromisszumokra, és rámutatott: a jelenlegi alkotmány magában foglalja, hogy ideiglenes jellegű. A nagykövet belgiumi diákkori emlékeit felidézve párhuzamot vont azon bírálatok között, amelyek jelenleg érik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, valamint azokat, amelyek a francia választásokat 1958-ban 60 százalékos támogatottsággal megnyerő Charles de Gaulle-t érték. Mint mondta, a francia elnök nevét ma már repülőtér, sugárút és tér viseli. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar változásokat is történelmi perspektívából lehet majd megítélni.

Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora felfedte, hogy Orbán Viktorral baráti kapcsolatokat ápolt egészen az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrortámadásokig, amelyeket követően a politikus "nem volt fogékony" a Fehér Ház kéréseire. A professzor szerint Magyarország "nem liberális", "központilag irányított" demokrácia, s nyugati elkötelezettsége nem egyértelmű. A mintegy százfőnyi hallgatóság előtt mind Szapáry, mind Gati hangsúlyozta, hogy a magyar kormány következetesen fellép az antiszemitizmus ellen.