A keleti partnerségi csúcstalálkozót az eredeti tervek szerint Gödöllőn rendezték volna meg a magyar elnökség szervezésében. Az unió keleti partnerségi politikája a Fehéroroszországgal, Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal való kapcsolatokra terjed ki.

"Mivel az eredetileg tervezett, az EU illetékeseivel előzetesen egyeztetett májusi időpontban számos más, fontos nemzetközi eseményre kerül sor, a soros magyar EU-elnökség és az elnökségi teendőket 2011. második félévében ellátó lengyel elnökség az Európai Tanács elnökével konzultálva kezdeményezte, hogy a Keleti Partnerség csúcstalálkozójára 2011 második felében, Lengyelországban kerüljön sor" - írta közleményében a Külügyminisztérium EU Elnökségi Kommunikációs Főosztálya. "Az időpont és a helyszín megváltoztatásának okai tisztán logisztikai jellegűek" - mondta az MTI-nek Brüsszelben Hajdu Márton, a magyar EU-elnökség szóvivője.

Ez lett volna a legnagyobb rendezvény

"A magyar EU-elnökség továbbra is kiemelkedő fontosságúnak tartja a Keleti Partnerség programját és folytatja a csúcstalálkozó előkészítését együttműködve a következő lengyel elnökséggel, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével annak érdekében, hogy a csúcstalálkozó sikeres és tartalmas legyen, újra megerősítve a Keleti Partnerség céljai és értékei melletti elkötelezettségünket" - teszi hozzá a közlemény, amely szerint a soron következő lengyel EU-elnökség kész beiktatni elnökségi programjába a Keleti Partnerség csúcstalálkozót. "A csúcstalálkozó előkészítése során szorosan együttműködünk lengyel partnereinkkel" - írja a közlemény.

A gödöllői csúcs lett volna (a 2009-es prágai után) a második Keleti Partnerség csúcstalálkozó, melyre - a 27 EU-tagállam és a hat keleti partnerország állam- és kormányfőinek meghívásával - már a Lisszaboni Szerződés rendelkezései szerint került volna sor - olvasható a magyar EU-elnökség honlapján. Az értekezlet szakmai előkészítése Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő feladata lett volna. Az eseményt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke közösen elnökölte volna.

Cáfolják, hogy Orbánék miatt halasztják

A hvg.hu kérdésére kormányzati források cáfolták, hogy a csúcs elhalasztásának bármilyen köze lenne azokhoz a korábbi és jelenlegi nemzetközi és uniós aggályokhoz, amelyek a Fidesz-kormány vitatott döntéseivel - többek között a médiatörvény életbe léptetésével - kapcsolatosak. Egyes korábbi vélemények szerint ugyanis az EU Magyarországgal szembeni rosszallásának úgy is jelét adhatja, hogy lemond, vagy elhalaszt egy-egy nagy jelentőségű elnökségi rendezvényt, amelyet nálunk tartottak volna.

Január közepén az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) képviselői jelentették be, hogy a médiatörvény elfogadása elleni tiltakozásul megfontolják egy Budapestre tervezett májusi esemény Brüsszelbe való áthelyezését - végül azonban mégis úgy döntöttek, a magyar fővárosban rendezik meg a találkozót.

Az egyik kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a keleti partnerségi csúcs halasztását "az elnökség úgy tekinti, ez is annak a bizonyítéka, hogy az elnökséget nem presztízsszempontok vezérlik, hanem a közös ügyek előbbre vitelének, megoldásának a szándéka".