A most szombati tüntetést a hatóságok nem engedélyezték, ennek ellenére legkevesebb ezren gyűltek össze Bakuban, a Szökőkutak terén. A demonstrálók nyíltan követelték a volt szovjet tagköztársaságot vaskézzel irányító Ilham Aliyev elnök távozását. "Ilham, menj el!" "Szabadságot" - skandálta a tömeg.

A megmozdulás néhány résztvevőveje a honi és a külföldi tömegtájékoztatási eszközök helyszínre érkező munkatársaival beszélgetve azt mondta: Azerbajdzsánban alapvető változásokra van szükség. Sérelmezték, hogy nincs szólásszabadság az országban, a tömegrendezvényeket tiltják. Ez elfogathatatlan - hangoztatták.

A rendőrök brutálisan verték szét gumibotokkal a szombati tüntetést. Sok tüntetőt autóbuszokba tuszkoltak. Az őrizetbe vettek számáról egymásnak ellentmondó állítások láttak napvilágot. A belügyi szervek szerint 75 embert állítottak elő garázdaság és a rendőrök ellen elkövetett erőszakcselekmények miatt. Az ellenzék szerint azonban legalább 200 ember került fogdákba. A tüntetésen rendőrautókat rongáltak meg, feltörtek egy bankjegykiadó automatát és kirakatüvegeket is bezúztak.

Gambar pártvezér úgy vélte, hogy a szombati tüntetés megmutatta: az azeri népnek elege van az önkényuralomból, és kész harcba szállni a demokrácia megteremtéséért. Kormánypárti politikusok viszont azt fejtegették: a szombati esemény bizonyíték arra, hogy az azeriek nem kérnek a radikalizmusból.

Egyes elemzők úgy tartják: a többségében muzulmánok lakta Azerbajdzsánt is megcsapta az "arab tavasz" szele, vagyis olyan mozgalom bontakozik ki, mint amilyen Tunéziában és Egyiptomban a hatalmat gyakorló államfő bukásához vezetett. Az olajban gazdag Azerbajdzsánban sok tekintetben hasonló a helyzet egyes vélemények szerint, mint amilyen Tunéziában és Egyiptomban volt még néhány hete.

Ilham Aliyev 2003-ban került hatalomra, posztját apjától, a személyi kultuszt kiépítő Heydar Aliyevtől örökölte meg. Hatalmát évek óta tovább szilárdítja az olajbevételek által felpörgetett gazdasági fellendülés, amely főleg a fővárosban zajló fényűző építkezésekben és egy nagyvilági réteg kialakulásában nyilvánul meg. A bírálók szerint ugyanakkor mindez csak eltakarja a vagyonos és a szegény rétegek közötti szakadék szélesedését, a demokratikus szabadságjogok folyamatos visszaszorítását.