Washington–Peking üzleti klub

Elégedetten nyugtázta a kínai sajtó, hogy Washingtonban a múlt héten egyenlő felek tárgyaltak: Hu Csin-tao pártfőtitkár-államfőt ezúttal megfelelő körítéssel, elnöki vacsorával, a legmagasabb rangú hivatalos vendégeknek járó 21 díszlövéssel üdvözölték, azaz fontos partnerként kezelték. Amikor legutóbb, öt éve az amerikai fővárosban járt, a mostani házigazda, Barack Obama elődje, George W. Bush csak – diplomáciai bakikkal súlyosbított – munkalátogatáson volt hajlandó fogadni Kína első emberét. Azóta nagyot változott a világ, a gazdasági válságból az USA meggyengülve, Kína pedig a tavalyi 10,3 százalékos GDP-növekedés által is bizonyítottan megerősödve került ki. Peking 2850 milliárd dollárra duzzasztott valutatartalékából immár 900 milliárdot fektetett amerikai államkötvényekbe, ami minden nukleáris arzenálnál jobban szűkíti Washington mozgásterét.

Nem csoda, hogy a nézeteltéréseket ezúttal a szőnyeg alá söpörték, Obama pedig a közös sajtótájékoztatón nem feszegette a hozzá hasonlóan Nobel-békedíjjal kitüntetett, Peking által börtönben tartott kínai ellenzéki, Liu Hsziao-po sorsát, és maga kínált mentséget az emberi jogok tiszteletben tartását ezúttal is csak ködös elvként emlegető Hunak. A kínai pártfőtitkár-államfő országa békés szándékait hangsúlyozta, és 45 milliárd dollár értékű szerződést jelentett be, aminek részeként 200 darab Boeing repülőgépet rendelnek.

A gesztusértékű bevásárlásra kényelmesen futja abból a 270 milliárd dollárból, amennyi a kínai többlet volt tavaly a kétoldalú kereskedelemben. Csak rutinból taglalták a jüannak a cserearányokat washingtoni politikusok szerint súlyosan torzító alulértékeltségét, Pekingben pedig ügyeltek arra, hogy Hu útja előtt a valuta valamennyit erősödjön a dollárhoz képest. Az USA amúgy is új problémákra összpontosít: a kínai piachoz való hozzáférés nehézségeire, az amerikai cégek útjában álló bürokratikus és informális akadályokra, valamint a megrendelésekért cserébe követelt technológiatranszfer elkerülésére.