Korábban több lap is úgy értesült, hogy a francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde lehet - a szintén francia - Dominique Strauss-Kahn utódja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élén. Ezt látszik alátámasztani, hogy egy pénteki sajtótájékoztatón Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy nagyra becsüli Christine Lagarde-ot. Bár a kancellár sietett leszögezni: kijelentése nem jelenti azt, hogy hivatalos jelöltet állítana, elemzők egyértelmű jelnek tekintik a nyilatkozatot.

Steffen Seibert német kormányszóvivő korábban arról tájékoztatott, hogy a lehetséges jelölt személyéről még nem született döntés. Seibert elmondta, hogy hamarosan dönthetnek egy közös európai jelöltről.

Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője is a európai jelöltállításról beszélt újságírók előtt, ám leszögezte: Dominque Strauss-Kahn utódja nem kizárólag az euróövezeti államok egyikéből jöhet, hanem az Európai Unió valamennyi tagállamából lehetnek jelöltek. Persze a megfelelő kompetencia és az érdem az, ami számít, nem az állampolgárság - tette hozzá.

Brüsszeli források szerint az utóbbi két napban Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint José Mannuel Barroso bizottsági elnök is igyekezett megállapodást nyélbe ütni az Európai Unió tagállamai között a közös jelöltállításról. A Reuters hírügynökség diplomáciai forrása szerint megtörtént az első kapcsolatfelvétel a tagállamokkal, amelynek során azt mérték fel, hogy Lagarde rendelkezik-e a szükséges támogatással. Gyors döntésnek kell születnie, az lenne a legjobb, ha már a jövő heti G8-as csúcstalálkozó előtt létrejönne a konszenzus - idézi a Reuters az európai diplomatát.

A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G8 csoport jövő hét csütörtökön és pénteken ül össze Deauville francia üdülővárosban, ahol európai források szerint az EU Lagarde megerősítését várja az ott megjelenő amerikai, orosz, japán és kanadai első emberektől.

A szokásjog szerint eddig Európa adta a valutaalap első emberét, Amerika pedig a Világbank élére jelölhetett vezetőt. Az IMF több tagállama is - a szervezet reformjának részeként - a fejlődő gazdaságok szavazati arányának további emelését és egy ilyen országból származó vezérigazgató kinevezését szorgalmazza.

Ezeket a törekvéseket látszik támogatni Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára is. "Itt az idő, hogy szakítsunk ezzel a hagyománnyal. A fejlett gazdaságok 2030-ra a világ GDP-jének kevesebb, mint 50 százalékát adják majd és a nemzetközi szervezetek vezetésében tükröződnie kell ennek a folyamatnak" - érvelt a gazdasági szervezet mexikói vezetője.

A fejlődő gazdaságok érdekérvényesítése mellett szólalt fel Kevin Rudd, Ausztrália külügyminisztere is pénteken egy oslói sajtótájékoztatón. Elmondta: "Olyan vezetőt akarunk, aki rendelkezik a megfelelő tudással és világszerte támogatással bír, nem csupán valamely régióéval". Fontos, hogy figyelembe vegyék a változó geopolitikai erőviszonyokat - tette hozzá. A külügyminiszter szerint Lagarde "kiválóan alkalmas személy", de hasonlóan alkalmasak azok is, akiknek neve szóba került.

Amerikai, japán és kínai politikusok a nyílt és gyors jelölési folyamat mellett szólaltak fel és kiemelték, hogy a legfontosabb, hogy az új vezérigazgató alkalmas legyen a feladat betöltésére. Oroszország és több korábbi szovjet állam is a kazah jegybankelnök, Grigoríj Marcsenkó támogatását jelezte. A találgatások közepette azonban továbbra is úgy tűnik, hogy a francia pénzügyminiszter lehet a befutó. A Reutersnek nyilatkozó washingtoni források szerint Amerika kész támogatni egy európai jelöltet, és egy európai forrás arról számolt be, hogy Peking is hajlandó Lagarde jelölése mögé állni.

Márpedig az Európai Gazdasági Térség tagállamai és az Amerikai Egyesült Államok együttesen az IMF kormányzótanácsában még mindig a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik, így - amennyiben létrejön az európai konszenzus, és Washington hivatalosan is rábólint - semmi sem akadályozhatja meg, hogy Lagarde legyen az IMF új vezérigazgatója.