A Szíriával és Iránnal szoros kapcsolatot ápoló libanoni radikális síita szervezet, a Hezbollah egyik vezetője is azok között van, akik ellen vádat emelt a 2005-ös Haríri-gyilkossággal kapcsolatban az ügyben vizsgálódó különleges ENSZ-törvényszék (TSL) - közölte pénteken egy libanoni igazságügyi forrás. Rafík Haríri volt libanoni miniszterelnökkel és 22 másik személlyel egy autóba rejtett pokolgép végzett, az akkor kirobbant tiltakozási hullám nyomán Szíria több évtized után kénytelen volt kivonni csapatait Libanonból.
A TSL csütörtökön juttatta el az egykori libanoni miniszterelnök ellen elkövetett gyilkosság vádiratát és négy letartóztatási parancsot a bejrúti ügyészséghez. A részleteket hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de egy név nélkül nyilatkozó forrás elmondta az AP amerikai hírügynökségnek, hogy az egyik gyanúsított Musztafa Badreddín, a Hezbollah helyettes katonai parancsnoka. A Hezbollah korábban leszögezte, hogy semmi köze a gyilkossághoz, s nem adja át egyetlen tagját sem a törvényszéknek.
Badreddín mellett a hírügynökség még három másik, ismeretlen személyt nevez meg gyanúsítottként. A Hezbollah ügyeinek egyik szakértője szerint ez utóbbiakat "senki sem ismeri, s azt sem tudni, élnek-e egyáltalán". Ugyanakkor a libanoni belügyminiszter később az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette: az ENSZ-törvényszéktől kapott négy letartóztatási parancsban valóban azok a nevek szerepelnek, amelyeket a helyi média kiszivárogtatott. Egyes hírek szerint közülük legalább ketten, mások szerint mind a négyen a Hezbollahhoz tartoznak. Badreddín neve eddig is ismert volt: azzal gyanúsították, hogy szerepet játszott a kuvaiti amerikai és francia nagykövetség ellen 1983-ban elkövetett pokolgépes merényletekben.
Rafík Haríri volt libanoni miniszterelnökkel és 22 másik személlyel 2005 februárjában egy autóba rejtett pokolgép végzett. Meggyilkolása valóságos földindulást okozott az országban: az akkor kirobbant hatalmas tüntetéseknek köszönhető, hogy Szíria több évtized után kénytelen volt kivonni csapatait Libanonból. Rafík Haríri fia, Szaad Haríri - aki egészen a közelmúltig Libanon kormányfője volt, s éppen a Hezbollah miatt volt kénytelen távozni posztjáról - csütörtökön üdvözölte és "történelmi pillanatnak" mondta a vádirat átadását. Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője viszont már régóta "amerikai és izraeli összeesküvésnek" véli az ENSZ-törvényszék működését, s tavaly közölte: "levágják a kezét bárkinek", aki megpróbálja őrizetbe venni az általa irányított szervezet tagjait.
A Hezbollah januárban épp amiatt provokálta ki az addigi kormány, a Szaad Haríri vezette testület bukását, mert ez utóbbi nem akarta teljesíteni a Hezbollah követelését, hogy szüntesse meg az együttműködést az ENSZ-törvényszékkel. Hosszas huzavona után új libanoni kormány alakult, amelyben a Hezbollah vezető szerepet játszik. Éppen ezért az ügy súlyos feszültségekhez vezethet az országban.
A pénteki libanoni lapok kommentárjai egyébként az ország politikai életének megosztottságát tükrözték: míg a Haríri-táborhoz közeli újságok az igazság győzelmeként méltatták a fejleményeket, a Hezbollahhoz közeli lapok "izraeli összeesküvésről" írtak. Az al-Ahbár című lap például (amely az utóbbi táborba tartozik) úgy vélte, a vádak nyilvánosságra hozatalára a törvényszék által választott pillanat "közvetlen kapcsolatban áll egy újabb háború előkészületeivel, amelyet Izrael a libanoni ellenállás (azaz a Hezbollah) és esetleg Szíria ellen indítana".
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
