Anders Behring Breivik legjobb magyar barátját Peternek hívják, még a középiskolából ismeri. Peter szülei Magyarországról menekültek át a skandináv országba a hatvanas években, ahogy Breivik írja, a "marxizmus elől". A norvég mészáros ugyanakkor megjegyzi: politikai nézeteit még Peter előtt is titkolnia kellett.

"Peter volt a legjobb barátom az oslói Handelsgymnasium középiskolában. Szülei (magyarok) a hatvanas években hagyták el a marxista Szovjetuniót. Mindent tud rólam. Nos, kivéve persze az ellenállásban való részvételemet. Emlékszem, hazudnom kellett neki évekkel ezelőtt, mikor először vettem fel a kapcsolatot a Páneurópai Ellenállási Hálózattal" - olvasható a tömeggyilkos naplójában.

A magyar baráttal foglalkozó naplórészlet így folytatódik: "Ő volt az egyetlen ember, aki tudott róla, hogy 2002-ben Libériában és Londonban is jártam, és hihető történettel kellett lepleznem magamat előtte. Nem mertem bízni benne (vagy másban), nehogy később nekem vagy neki bántódása legyen emiatt. Azt mondtam neki, hogy azért utazom Libériába, hogy feltérképezzem, miként lehetne onnan gyémántokat csempészni és Londonba eladni."

Anders Behring Breivik

AP

"Nagyszerű és nagyon hihető fedősztori volt (néhány hétig készültem rá), és ő sosem kérdőjelezte meg soha utazásaim valós céljait. Nem az a fajta vagyok, aki könnyen veszi a hazudozásokat, így nehezemre esett hazudni neki. Bárcsak elmondhattam volna neki mindent, de sajnos nem tehettem. Tudom jól, hogy ő közel sem olyan magabiztos ideológiailag, mint én, tehát értelmetlen lett volna előtte felfednem magamat. És ami ennél is fontosabb: ha bármit is tudott volna ezekről a dolgaimról, az inkriminálta volna őt is" - olvasható a magyar barátról szóló rész a naplóban.

Breivik magyar barátja jelenleg hajóskapitányként dolgozik az Egyesült Államokban. Az internetre feltett napló szerint Breivik Budapesten is volt öt napig, amikor Peter 30. születésnapját ünnepelték. Breivik imádta Budapestet, a barátjával budai szórakozóhelyeken buliztak.

A dokumentumból kiderül: a norvég ámokfutó ismerte a magyarországi szélsőjobboldali szervezeteket, köztük a MIÉP-et, a Jobbikot és a Toroczkai László és Zagyva Gyula nevével fémjelzett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Írásában nagy terjedelmet szentel a magyar történelemnek is. A férfi a manifesztumban - amely egyszerre történelemkönyv, politikai propaganda, terrorista kézikönyv és naplójegyzet - hivatkozik a magyar történelemre, Lukács Györgyöt és Kertész Imrét idézi.

Leírja, hogy magyarok is voltak azon a 2002-es londoni összejövetelen, amelyen megalapították az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást". Mint írja, Európában több tízmillióan szimpatizálnak ezekkel az eszmékkel, és több tízezren vannak olyanok, akik készek harcolni "a mi oldalunkon". Vannak hű testvéreink Norvégiában és szerte Európában - írja, majd fölsorol egy sereg országot, köztük Magyarországot is.

Breivik idézi Lukács Györgyöt, a Budapesten született, nemzetközileg is ismert marxista filozófust, a második Nagy Imre-kormány népművelési miniszterét. Mint kifejti, az olasz Antonio Gramsci mellett a magyar filozófus volt az, aki a leginkább hozzájárult annak a nézetrendszernek a kifejtéséhez, amelyet a kiáltványban végig "kulturális marxizmusnak" nevez és az egyik fő ellenségként jelöl meg.

Kertész Imre és Hunyadi János is előkerül

Breivik idéz Kertész Imrének a signandsight.com című internetes oldalon - a perlentaucher.de német internetes kulturális magazin társoldalán - megjelent írásából is: "Az a civilizáció, amely nem nyilatkoztatja ki egyértelműen az értékeit, vagy amelyik hagyja elveszni ezeket az értékeket, a végső pusztulás, a végelgyengülés útjára lép".  Szerinte Kertész figyelmeztetése "időszerű" napjaink multikulturalizmusában.

Breivik azt is megállapítja, hogy a bevándorlás elutasítása és az iszlámellenesség nem központi probléma a kelet-európai nacionalista pártok számára, mert "nagyon korlátozott" az ezekbe az országokba irányuló bevándorlás. Ezek a pártok inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra vagy más etnikai csoportok, főleg a cigányok elutasítására építenek - írja.

Kifejti, hogy saját országot kellene létrehozni az európai cigányok számára, hiszen ők azoknak az indiai hindu rabszolgáknak a leszármazottai, "akiket a mai Pakisztán területéről kiinduló muszlim hadjárat során hurcoltak át a Hindukus hegységen, és alkalmaztak tömegesen az Oszmán Kalifátusban".

Breivik méltatja Hunyadi Jánost, a "Magyarországon kívül jóformán ismeretlen" XV. századi hadvezért, aki "valószínűleg mindenki másnál többet tett a török hódítás megakadályozásáért". "Lelassította a muszlim előrenyomulást", és ezzel "megmentette Nyugat-Európát" attól, hogy az iszlám uralma alá kerüljön. "Tágabb értelemben megmentette az észak-amerikai és az ausztráliai nyugati civilizációt is" - írja. Ennek ellenére "gyermekeink nem tanulnak róla, csak a nyugati gyarmatosítás rémtetteiről és az iszlámellenesség veszélyeiről" - fűzi hozzá Breivik. Hosszú történelmi fejtegetései egyikében, a XVII. század végi törökellenes harcoknál többször említi Thököly Imre kuruc hadvezért.

Később Csehországgal együtt Magyarországot nevezi az európai bűnszervezetek központjának. Azt írja, "Közép-Európa, de különösen a Cseh Köztársaság és Magyarország a koordinációs, kommunikációs és egyeztetési központja azoknak a nagyon erős nemzetközi bűnszervezeteknek, amelyeknek sikerült főhadiszállást kialakítaniuk műveleteikhez, és sikerült bejutniuk az Európai Unió szívébe".

Beismerte bűnösségét

A rendőrség vasárnap közölte, Anders Behring Breivik beismerte: ő robbantott pénteken Oslóban, majd ő rendezett vérfürdőt Utoya szigetén, a kormányzópárt ifjúsági szervezetének táborában. Bár állítja, hogy egyedül követte el mindezt, a rendőrség - egyes szemtanúk vallomása nyomán - még mindig vizsgálódik annak tisztázására, hogy egy vagy több lövöldöző végzett-e a fiatalokkal.

Geir Lippestad, a gyanúsított ügyvédje közölte, hogy védence a norvég társadalom ellen akart támadást intézni, mert szerinte gyökeres változtatásokra van szükség. "A társadalomra, struktúráira és irányítási rendszerére akart csapást mérni. Véleménye szerint ez csak forradalom segítségével lehetséges" - mondta az ügyvéd az NRK közszolgálati televíziónak.

A 32 éves, "tősgyökeres" norvég Anders Behring Breiviket terrorizmussal vádolták meg, hétfőn hivatalosan is vád alá helyezik.

Túlélők és áldozatok a norvég mészárlás után. Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!

AP