Tíz év elteltével tíz fontos tanulságot tart levonhatónak a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott küzdelem terén Gilles de Kerchove, az EU terrorellenes koordinátora. Hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján e tanulságok közül a legfontosabbként azt emelte ki, hogy az unió nem a "terror ellen vívott háborúról" beszél, hanem "büntetőjogi megközelítést" alkalmaz.

Úgy vélekedett, hogy a "háborús" felfogás, amely például az amerikaiak guantánamói támaszpontbörtönében, a "hadifoglyok" bírósági tárgyalás nélküli ott tartásában ölt testet, mártírrá, az általuk képviselt "ügy" hőseivé avathatja a terroristákat. Az EU ugyanakkor - tette hozzá - bűncselekmények elkövetőiként kezeli a terroristákat, ügyel arra, hogy az ellenük szabályszerűen lefolytatott büntető eljárás során tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a jogállamiság szempontjait.

Gilles de Kerchove "tízparancsolatának" első sarkalatos tétele egyébként az, hogy az EU-nak rendelkeznie kell terrorizmus elleni stratégiával, és e stratégiát kitüntetett hely illeti meg a politikai prioritások között. A második fő "parancsolat", hogy több energiát - pénzt és figyelmet - kell fordítani a terrorizmus megelőzésére. A prevenció fontossága különösen szembeötlő - mondta -, amikor például arról van szó, hogy a mélyszegénységben tengődő Szahel-övezet lakosaitól kell távol tartani a radikális csoportokat.  Az uniós terrorellenes koordinátor harmadikként említette, de jelentőségében külön is hangsúlyozta, kiemelte az Amerikával szemben Európára jellemző büntetőjogi megközelítést, az emberi jogok érvényesítését.  A negyedik fő tanulság Kerchove szerint arról szól, hogy a nemzeti titkosszolgálatoknak túl kell lépniük a szűkkeblűségen, önzésen és bizalmatlanságon, meg kell osztaniuk egymással a külön-külön megszerzett hasznos adatokat, ha hatékonyan akarnak fellépni a terroristák ellen.  

MTI

Az ötödik kritérium az, hogy a terrorelhárító hatóságoknak - és általában az állami, illetve uniós szerveknek - szoros kapcsolatot kell kiépíteniük a magánszektorral. Különösen fontos ez technológiai vonzatú kérdésekben. Hatodik követelményként a biztonsági vonatkozású tudományos kutatások támogatását nevezte meg az uniós koordinátor. A hetedik tanulság - folytatta - az, hogy a számítógépes világban, a "kibernetikai térben" fel kell hozni azonos szintre a 27 EU-tagállam védelmi felkészültségi szintjét. Emellett szükség lenne arra is - tette hozzá -, hogy több nemzetközi érvényű, követendő magatartási szabályt alkossanak a kibernetikai világ vonatkozásában. 

A nyolcadik követelmény azt hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a terrorizmus elleni küzdelem infrastruktúrájának és az abban közreműködőknek a szívósságát, ellenálló képességét. A kilencedik tanulság arra világít rá, hogy az uniós belügyi, illetve külügyi szakembereknek egymással jobb együttműködésben, egymás erőfeszítéseit jobban értve és áttekintve kell tevékenykedniük. Végezetül Gilles de Kerchove következtetéseinek tizedik pontja, hogy az EU-val partneri viszonyban álló, elmaradottabb országokban jelentős fejlesztéseket kell eszközölni a biztonság növelése érdekében. 

A sajtótájékoztatón az uniós koordinátor újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: a terrorizmus elleni küzdelem a mostaninál is több adat gyűjtését teheti szükségessé, ám ez nem feltétlenül ellentétes az adatvédelmi szempontokkal. A kiterjedtebb adatgyűjtés is párosulhat fejlettebb adatvédelemmel - mondta. Ezt az adatvédelmi szempontot szerinte következetesen érvényesíteni is kell az olyan berendezések - például átvilágító készülékek - előállítóival szemben, amelyek adatgyűjtési célokat szolgálnak. 

Az ilyen értelemben az iparral szemben érvényesítendő kényszert ahhoz hasonlította, hogy az unió az autógyártókkal szemben is megfogalmazott annak idején környezetvédelmi követelményeket, és a gyártók ugyan eleinte nem örültek ezeknek a követelményeknek, idővel azonban alkalmazkodtak.