Megállapodtak az uniós vezetők az európai bankok feltőkésítésének szabályaiban - közölte szerda este Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök. A 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőjének csúcstalálkozójáról távozva Orbán elmondta: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért.

A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.

A megállapodás azt is tartalmazza - folytatta a magyar kormányfő -, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is. A román fél többször is hangosan felvetette, hogy ha az anyabankok hazaviszik a forrásokat a leánybankokból, akkor a leánybank országa hitel híján marad, nem fogja tudni finanszírozni a vállalkozásokat, a gazdasági növekedést - mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ez Magyarország számára is gondot jelentett.

Orbán örül

Orbán közlése szerint a 27-ek megállapodása szintén kitér arra, hogy azokat a bankokat, amelyek feltőkésítésre szorulnak, el kell tiltani attól, hogy "a vezetőik prémiumot kapjanak, bónuszokat és magas osztalékokat vegyenek fel". A miniszterelnök örömének adott hangot, hogy Magyarországon kívül végre más országokban is "kicsapta a biztosítékot, hogy bajba jutnak bankok, az állampolgárok adóforintjaiból kell őket kisegíteni, és közben a vezetőik továbbra is osztogatják egymásnak a milliókat meg milliárdokat jutalékban, jutalomban, megemelt fizetésben".

Az összeg nem rögzített

Kérdésre válaszolva a magyar kormányfő közölte: a szerda esti találkozón a 27-ek nem rögzítették, hogy milyen összeggel tőkésítik fel az arra rászoruló európai bankokat. Erről külön határozatot kell majd alkotni - tette hozzá. Mint megjegyezte, a nap további fontos kérdéseit már nem a 27-es uniós körben, hanem a 17 euróövezetbeli ország esti tanácskozásán kell megvitatni. Orbán Viktor elmondta: Magyarországon a bankok többsége külföldi tulajdonban van, és az OTP az egyetlen európai jelentőségű magyar tulajdonú bank. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OTP tőkemutatója nagyon magas, Európa egyik legstabilabb bankjának minősül. 

AP

"A mostani végtörlesztést is ki tudja izzadni magából anélkül, hogy ez számára bármilyen pénzügyi nehézséget okozna" - mondta az OTP-ről a miniszterelnök. Hozzátette azonban: ha bármi nehézség felmerülne, akkor "mi megvédjük a saját bankjainkat, a magyar bankok számíthatnak arra, hogy ott van mögöttük a költségvetés". "A végtörlesztés politikáját végig fogjuk vinni" - jelentette ki Orbán Viktor, és azzal indokolta ennek fontosságát, hogy nem akarnak "adósrabszolgaságot".

Tusk is megszólalt

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán azt mondta Brüsszelben: nem áshatja alá az Európai Unió 27 tagországa közti együttműködést az, hogy az euróövezet 17 országa szorosabbra vonja integrációját. Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozója után nyilatkozva úgy fogalmazott: "Megítélésem szerint valamennyien megértettük, hogy fokozott integrációra van szükség, de nem csupán az eurócsoport, hanem az egész unió szintjén". Az ülés késő este a 17 euróövezeti ország munkavacsorájával folytatódott. Tusk és David Cameron brit miniszterelnök megerősítette, hogy a teljes EU megállapodott a bankok feltőkésítésének szabályaiban.

Van Rompuy: helyreáll a bankszektor iránti bizalom

Helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól - emelte ki Herman Van Rompuy, a tanács elnöke a 27-es körű ülés után kiadott közleményében. Hozzátette, hogy a megállapodás azt is jelenti: az ágazat szilárd lábakon áll majd.

AP

Van Rompuy leszögezte: a brüsszeli csúcstalálkozón minden vezető hangsúlyozta eltökéltségét, hogy hozzájáruljon a válság leküzdéséhez, és a szolidaritás szellemében segítsen választ találni az EU és az euróövezet előtt álló kihívásokra. Megerősítette ezt az eltökéltséget a kormányfők közös írásos nyilatkozata is. A bankok közép- és hosszú távú forráshoz jutása lényegi elem ahhoz, hogy elkerüljék a hitelválságot, és biztosítsák a hitel áramlását a reálgazdasághoz is - húzta alá Van Rompuy.

Második menet

A később 17-es körűre, azaz eurócsoportra szűkülő, munkavacsorának tervezett értekezlet a vasárnapi előző csúcstalálkozó folytatása. A néhánynapos megszakításra egyebek között azért volt szükség, hogy Merkel - az új német szabályozásnak megfelelően - konzultálni tudjon mandátumáról a német parlamenttel. A kancellárt végül a Bundestag széles körű mandátummal ruházta fel a csúcsértekezleten várható határozatok támogatására. 

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök Brüsszelben úgy vélekedett, hogy a mostani találkozó tétje az euró megmentése mellett olyan uniós értékek megóvása is, mint a nemzetek közti együttműködés, a társadalmi összetartás, a szolidaritás. 

AP

A most tárgyalt, talán legfontosabb téma a nehéz helyzetbe került, eladósodott országok anyagi támogatására is szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítése. A helyszínen előzetesen keringő információk szerint ennek pontos méretéről most nem születhet döntés, csak azt követően, hogy az euróövezeti szakemberek tárgyaltak a lehetséges befektetőkkel.

Az emlegetett megoldások között szerepel, hogy az EFSF a bajba jutott euróövezeti államok által újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát vállalna, beleértve bizonyos mértékű veszteséget is. Várhatóan megteremtik annak lehetőségét is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és egyes, az eurózónán kívül államok is befektethessenek az alapba. Megerősítést vártak a csúcstalálkozón Olaszországtól is arra, hogy megteszi a kellő lépéseket kitűzött államháztartási hiánycéljának megtartása érdekében.

Sarkozy és Merkel személyesen tárgyal

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tárgyal a bankok érdekképviseleti szervének, a Nemzetközi Pénzügyi Intézetnek (IIF) a szakembereivel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a görög adósságleírás mértékének és módjának kérdésében - mondta egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás az AFP francia hírügynökségnek. A forrás arról tájékoztatott: szerda estétől kezdődően az Európai Unió vezetői is készen állnak egyeztetni a bankokkal.

Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy patthelyzet alakult ki az átfogó euróövezeti mentőcsomagról szóló tárgyalásokon a bankok képviselői és az euróövezeti szakemberek között, mivel az elfogadott 50 százalékos leíráson túl a bankok garanciát követelnek az áldozatvállalásért cserébe. Szerda délelőtt kiszivárgott információk szerint a görög állampapírok névértékének 15 százalékát készpénzben kapnák meg a bankok, míg 35 százalékot új, 30 év lejáratú, 6 százalékos fix kamatozású görög államkötvényben.

A hírügynökség értesülései szerint a bankok nem látják biztosítottnak, hogy az új papírokat kifizeti Görögország, így azt várják, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak terhére az euróövezeti államok vállaljanak garanciát ezekre az értékpapírokra.