Kora délután a Bundestag-ban Angela Merkel kormánynyilatkozatban kérte a képviselőket, hogy nyújtsanak támogatást az európai mentőcsomag bővítéséhez. A támogatás már a szavazás előtt borítékolható volt, hiszen tegnap a két legnagyobb párt, a kormányzó kereszténydemokrata CDU és az ellenzéki szociáldemokrata SPD, valamint a liberálisok és a Zöldek a fő pontokban megegyeztek. A kérdés inkább csak az volt, hogy Angela Merkel kancellárnak a kormánypártok soraiból is meglesz-e a többsége. Meglett: a határozati javaslatot óriási többséggel – 596-ból 93 ellenszavazattal – fogadta el a Bundestag.

A frakcióvezetők az utolsó pillanatig dolgoztak azon a beterjesztésen, melyből kiderül, hogy Németország milyen módon támogatná az európai mentőcsomag, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Alap (EFSF) kibővítését. A probléma az, hogy a mentőalap egyszeri bővítését követően is mindössze 440 milliárd euró tényleges tőkével rendelkezik. Ez pedig nem elegendő egy Spanyolország- vagy Olaszország-méretű ország esetleges finanszírozási gondjainak megoldására. Az alap újabb feltőkésítése a már így is leginkább elkötelezett Németország számára nem igazi opció, és a tagállamok együttesen sem tudnának megfelelő mennyiségű tőkét biztosítani. Ezért már a vasárnapi csúcson is több elképzelést teszteltek arra vonatkozóan, hogyan tudna az EFSF több pénzt megmozgatni, anélkül, hogy jobban igénybe venné a nemzetállamok költségvetését.

Mentőmellények fuldoklóknak

Végül két verzió maradt versenyben, mindkettő egymással is kombinálható. Az első modell szerint a védelmi alap a kibocsátandó kötvények értékének csak egy részét, 20-30 százalékát garantálná, így nemfizetés esetén csak az a pénz esne el, amit az EFSF garantál. De mivel ezek a kötvények még mindig magasabb bonitásúak (hiszen a legmagasabb adósminősítésű államok garantálják) és jobban be vannak biztosítva, mint azok a papírok, melyekre egyáltalán nincs garancia, ezért vonzó lehet a befektetők számára.

Merkel: Meg kell értenetek, fiúk!

AP

A másik modell, leegyszerűsítve, egy olyan befektetési alap (ún. céltársaság: Special Purpose Vehicle, SPV) felállítását takarja, melyet az eurós tagországok hoznának létre, és amelybe a befektetők szabadon befizethetnének. A megrendült államokat, bankokat pedig ebből segítenék.

Amit le kell nyomni a bankok torkán

A német parlamenti szavazás után Merkel repülőre ül, hogy részt vegyen a négynapos brüsszeli tanácskozás első napján, melyen először a vezető állam- és kormányfők, majd az EU-17-ek tárgyalnak a megoldásokról. Három plusz egy téma kerül sorra: a görögöknek nyújtott újabb részlet fizetése, a bankok részvétele a mentési költségekben, valamint az EFSF már említett feltőkésítése, amely a görög válság nyomán megrendülő országoknak, illetve bankoknak is segítséget nyújtana. Ezen kívül szóba kerülne az is, milyen kötelezettségeket kellene vállalni az államoknak a maastrichti kritériumokon felül, hogy hasonló krízisek később ne következhessenek be.

A görög mentőcsomag ügyében fontos kérdés, hogy a privát szektor részvételét emeljék a görög adósságleírásban: sajtóhírek szerint a bankok eredetileg 40 százalékos részesedést vállalnának, az övezeti országok 50-60 százalék közöttit várnának el.

A Reuters értesülése szerint az is elképzelhető, hogy a kötvénycsere során újonnan kibocsátott kötvények nem fognak párosulni övezeti garanciával, hanem készpénzhányaddal próbálnák csábítóvá tenni a bankoknak az ajánlatot: eszerint a bankok minden 100 euró adósság-leírás után 15 euró készpénzt és 35 euró 30 év lejáratú görög állampapírt kapnak 6 százalékos hozammal. A görög kormányfő szerint az államadósság így 102 milliárd euróval csökkenne, amiből egyes bankok, biztosítók és nyugdíjalapok tőkepótlása után ténylegesen 65-70 milliárd maradna.

Egyes hírek szerint az európai bankok feltőkésítése ügyében már vasárnap döntés született, ezért maradt el az európai pénzügyminiszterek mai tanácskozása.

Amit már elnyeltek a bankok

Az amerikai JP Morgan szerint a tőkesegítségre szoruló spanyol, portugál és olasz bankoknak összesen 100 milliárd euró friss tőkére lehet szüksége. Egyedül a legnagyobb olasz banknak, az UniCredit-nek 9,4 milliárdra, a spanyol Santandernek és BBVA-nak 6,2 milliárdra. A francia bankok tőkeigényét 10 milliárd euró körüli összegre becsülik: a francia miniszterelnök Francois Fillon szerint e lyukakat a bankoknak maguknak kell betömködniük.

Az elképzelés az, hogy a meggyengült bankoknak először a saját tulajdonosaiktól kell segítséget kérniük, aztán attól az államtól, ahol a székhelyük van és csak a legvégén az EFSF-től. (Erre utalt Orbán Viktor is hétfőn, a parlamenti beszédében.) A bizalom erősítésére várhatóan a bankok tőkeellátottságának emelését (magasabb tőkemegfelelési mutató) is javasolni fogják Brüsszelben. A bankrendszer konszolidációjába a már említett (egy vagy több, még megalakítandó) céltársaságon keresztül nem övezeti országok is bekapcsolódhatnának. Sajtóhírek szerint az IMF is érdeklődik: a Nemzetközi Valutalap akár külön céltársaságot is alapítana, ahová Kína vagy Brazília is befizethetne.

Christine Lagarde, IMF: Nekünk már van tapasztalatunk alapkezelésben

AP

Az EFSF hatóerejéről még nincs döntés: épp azért, mert ehhez még egyeztetni kell a befektetőkkel. Várhatóan a döntés az európai pénzügyminiszterek november 7-8-ai ülésére születhet meg.

Lépéskényszerben

Közben egyre nagyobb a nyomás a gyengélkedő államok kormányaira, hogy hozzák meg azokat az intézkedéseket, melyek hitelessé teszik a törekvéseket a fenntarthatóság irányában. Berlusconitól a mai EU-csúcsra várnak bejelentéseket. Görögországban pedig a kormányzó szocialisták próbálják rákényszeríteni az ellenzéki konzervatívokat a takarékossági csomag támogatására - mert másképp nincs tovább, az ország már régóta az EU lélelegeztetőgépére van kapcsolva.

Merkel mai parlamenti beszédében utalt arra, hogy a görög megszorító intézkedések ugyan tiszteletet parancsolók, de Görögország ennek ellenére még sokáig gyámság alatt marad. A cél az, hogy 2020-ra 120 százalékra csökkenjen GDP-arányosan az ország bruttó államadóssága.

Brüsszelben terítékre kerül az is, hogy miképp javítsák a pénzügyi stabilitási kritériumokat. Az Európai Bizottság által beterjesztett javaslatok miatt feltehetőleg szerződéseket kell módosítani, de Merkel szerint nem lesz szükség a lisszaboni szerződés módosítására, melynek ratifikálása egyszer már majdnem csődbe vitte az uniót.