Van Rompuy előzőleg megbeszélést folytatott Boris Tadic szerb elnökkel, aki az Európai Szocialisták Pártjának gyűlésére ment Brüsszelbe.

Az uniós vezető a közleményben emlékeztetett arra, hogy a december 9-i EU-csúcstalálkozón megvitatják az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az indítványát, amely szerint célszerű lenne megadni Szerbiának az EU-tagjelölti jogállás megadását, de ahhoz Belgrádnak haladást kellene elérnie a Koszovóhoz fűződő viszony normalizálásában.

"A regionális együttműködés és a jószomszédi viszony a bővítési folyamat lényeges része. Az Európai Tanács minden egyes országot saját érdemei szerint fog megítélni, tisztességes és szigorú feltételrendszer alapján" - olvasható Herman Van Rompuy közleményében.

AP

Szerbia idén márciusban uniós elnöklet alatt megbeszéléseket kezdett a tőle 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovóval. Belgrád nem ismeri el a pristinai kormány önállóságát, de hajlandó olyan megbeszélések folytatására, amelyek révén élhetőbbé válnak az emberek - köztük az észak-koszovói szerbek - mindennapjai. E megbeszéléseket azonban szeptemberben felfüggesztették a szerb-koszovói határon kialakult feszültség, az egymást követő fegyveres és egyéb erőszakos incidensek miatt. A szerbek nem hajlandóak államközi határként tekinteni Szerbia és a jelentős számú szerb lakos otthonának számító Észak-Koszovó közötti elválasztó vonalra.

E hét elején felújították a megbeszéléseket, de sem a határigazgatás, sem a regionális tanácskozásokon való koszovói részvételi lehetőség ügyében nem született megállapodás.

Egyetértésre jutottak viszont az egyetemi diplomák kölcsönös elismerése tárgyában. A szerb-koszovói tárgyalásokat még a december 9-i EU-csúcs előtt tovább kívánják folytatni. Uniós megnyilatkozások szerint - és ezek sorában illeszkedik Van Rompuy pénteki közleménye is - Szerbiának fel kell tudnia mutatni a rugalmasság valamilyen jelét a Koszovóval való megbeszéléseken, ha tagjelölti státust akar kapni az uniós vezetőktől.