Több mint háromszáz osztrák pap és papi növendék írta alá az öt éve működő Papi Kezdeményezés nevű szervezet engedetlenségre szólító felhívását. A csoportnak az 59 esztendős Helmut Schüller atya ad arcot, aki korábban az osztrák katolikus egyház feje, Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek mellett teljesített szolgálatot. A felhívás alapvetően egyházi eljárásrendi változtatásokat sürget. Például hogy laikusok, tehát nem felszentelt papok is prédikálhassanak az egyházközségekben az agyonterhelt, a paphiány miatt templomról templomra rohanó „liturgikus vendégszónokok” helyett. Emellett szeretnék, hogy nők, valamint házas férfiak is szerephez jussanak a papi hivatalokban.
A szöveg megfogalmazói valójában a Vatikánnal szemben ásták ki a csatabárdot. A követelések – amelyekből ezúttal kimaradt a cölibátus amúgy mindig sürgetett igénye – újdonságát a katolikus egyház központjával szembeni nyílt kritika jelenti. Schüller szerint túl sok hatalom összpontosul a pápa és a környezete kezében, és Róma ezt félti, amikor nem elég bátor az elengedhetetlen reformok végrehajtására. A püspökök egzisztenciálisan a Vatikánhoz kötődnek, kinevezésük átláthatatlan, ebben az egyházközségek lakói vagy a papok egyáltalán nem vehetnek részt. Schüller kifogásolja azt is, hogy bár az egyházi elöljárók begyűjtik a papság kritikáit, egyáltalán nem reagálnak rájuk.
A lázadásnak minősített felhívásra szokatlan gyorsasággal reagált az osztrák katolikus egyház vezetése. Egon Kapellari grazi püspök az egyház egészének egységét és identitását látja veszélyben az engedetlenségi felszólításban. Szerinte a pápa tisztában van az egyház helyzetével, de döntéseit kiegyensúlyozottan kell hoznia, nem részesítheti előnyben a német nyelvű európai egyházak szempontjait. Schüllert magához kérette Schönborn, aki nem reagált a felvetésekre, csak arra emlékeztetett, hogy az engedelmesség keresztényi kötelesség, és hiánya az egység végét jelenti. Schüller viszont, akit időközben laikus szervezetek sora biztosított a szolidaritásáról, közölte: saját egyházkerületében a követeléseknek megfelelő lépéseket hoznak, és nem várnak a magasabb körök döntésére.
A reformtörekvéseket a katolikus egyházból kilépők számának növekedése is fűti, utóbbit Ausztriában is a botrányok ösztönzik. A Schönborn által felkért volt stájer tartományi miniszterelnök, Waltraud Klasnic vezette vizsgálóbizottság eddig 964, zömmel az 1960–1970-es években történt egyházi szexuális zaklatási esetet tárt fel, és 252 személynek ítélt meg jóvátételt. A közvélemény és az egyházi reformszárny szerint állami bizottságnak kellene átvennie a vizsgálatot, és az egyháztól független testület a szexuális eltévelyedések okaira, a megelőzés lehetőségére is választ adhatna.
Svájcban egyes helyeken a hírek szerint a hívők 50-60 százaléka is hátat fordít a katolikus egyháznak, főleg a nők és a fiatalok távoznak. A svájci egyházi vezetőket sűrűn bírálják a pedofil ügyek lassú feltárásáért, de az ellenkezőjére is akad példa. A lausanne–genf–freiburgi egyházmegyében egy 74 éves meggyanúsított pap vizsgálati dossziéját a felettesei továbbküldték Rómába, őt pedig felfüggesztették állásából. Most öngyilkosságának a körülményeit firtatják, s hibáztatják az elöljáróját, amiért elsietve hozta hírbe. A kilépések ellenére a svájci katolikus egyház híveinek száma alig csökken, ami a bevándorlóknak köszönhető, főleg az utóbbi időben tömegesen megjelent németeknek.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS