Az amerikaiak úgy szálltak ki, hogy bent is maradtak, és a finanszírozási zárlat csupán a költségvetési befizetésekre vonatkozik. Az UNESCO több vezetője, köztük Bogyay Katalin, a szervezet közgyűlésének új elnöke azon dolgozik, hogy növeljék az amerikaiak költségvetésen kívüli hozzájárulásait – mondta a HVG-nek Hámori József, a Magyar UNESCO-bizottság elnöke.
– Mennyiben érinti Magyarországot az amerikai intézkedés?
– A Magyar UNESCO-bizottságot a budapesti kormány tartja fenn, ilyen értelemben nincs rá hatása a washingtoni döntésnek. Viszont a párizsi központ különböző programokat működtet, és valószínű, hogy a pályázati utakon megszerezhető pénzösszegek csökkenni fognak.
– Ez a világörökségi programra is vonatkozik?
– A program nem kerül sokba az UNESCO-nak, de más támogatások veszélybe kerülhetnek. A Liszt Ferenc-év alkalmából például a Liszt Ferenc Társaság és a Zeneakadémia könyvtára összeállítja a zeneszerző valamennyi koncertjének listáját, amihez az UNESCO 24 ezer dollárral járul hozzá. Reményeink szerint beszáll a magyarországi romaprogramba is, amire 10-30 ezer dollár közötti összeget adhat. Ez a támogatás például most megkérdőjeleződhet.
– Az amerikaiak egyszer már kiszálltak az UNESCO-ból. Milyenek most a túlélési esélyek?
– Akkor teljesen kiléptek, most viszont nem. Az UNESCO két keret, a költségvetés, illetve a költségvetésen kívüli támogatások alapján működik, és a programok jó részét az utóbbiból finanszírozzák. Az alapbüdzsé nagyobb ugyan, ám az évről évre változó nagyságú másik forrásból is jelentős összeg gyűlik össze.
