A felsőház 127 igen szavazattal 86 ellenében jóváhagyta a nemzetgyűlés által egy hónappal ezelőtt megszavazott javaslatot. Miután a szenátus nem változtatott a szövegen, a tervezetet - amelynek alapján a törvény megsértőire egy évi elzárás és 45 ezer eurós pénzbüntetés lesz kiszabható - véglegesen elfogadta a parlament.

Franciaország eddig két genocídiumot ismert el, a holokausztot és az örmények népirtását, de csak az előbbinek a tagadását büntette. A francia parlament már 2001-ben népirtásnak minősítette, de nem szankcionálta az 1915 és 1917 között lezajlott törökországi tömegmészárlást, amelyben az örmény fél szerint 1,5 millióan vesztették életüket. A Nicolas Sarkozy államfő által is támogatott javaslatnak jobb- és baloldalon is egyaránt akadtak ellenzői, de a szenátus két nagy képviselői csoportja, a jobbközép UMP és a Szocialista Párt is támogatta. 

A törvény közel egy hónapja feszültségeket okoz Törökországgal, amely nem ismeri el a népirtást, s az utolsó pillanatig meghátrálásra próbálta késztetni a francia parlamentet. A törvény elfogadása után a török igazságügyi minisztérium közölte, hogy azt Franciaország részéről a Törökország iránti "tisztelet teljes hiányaként" értékeli. A párizsi török nagykövet "folyamatos következményeket" ígért a törvény kihirdetésének esetére. "Franciaország most veszti el egyik stratégiai partnerét" - mondta egy török diplomáciai forrás. 

A nap folyamán több száz örmény, illetve török tüntetett egymás mellett, de biztonsági kordonokkal, illetve rohamrendőrök sorfalával szétválasztva Párizsban, a szenátus épülete előtt. Az előbbiek támogatták, az utóbbiak viszont ellenezték a javaslat elfogadását. A két ország nagykövete a szavazáskor a tribünön, a közönség soraiban foglalt helyet. 

Patrick Ollier, a parlamenti kapcsolattartásért felelős államtitkár a vita kezdetén leszögezte: a javaslat része egy olyan általános vonulatnak, amellyel Franciaországban a rasszista és idegengyűlölő megszólalásokat büntetik. "Ez nem megemlékezési törvény. Nem azt kérjük önöktől, hogy megmondják, mi része a történelemnek, hanem azt, hogy megfelelően kezeljék azokat, akik a törvény által elismert népirtásokat tagadják" - mondta a szenátoroknak a kormánytag. 

A nemzetgyűlési szavazást követően Törökország néhány hétre hazarendelte párizsi nagykövetét, befagyasztotta a politikai és katonai együttműködést Franciaországgal, annak ellenére, hogy Párizs legfőbb partnerének tekintette a szíriai válság megoldásában, valamint felfüggesztette a kétoldalú látogatásokat. A török vezetés most azzal fenyegeti Franciaországot, hogy végleg hazarendeli nagykövetét, korlátozza a külképviselet működését, valamint kereskedelmi és gazdasági szankciókat vezet be Franciaország ellen.