szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A nemzetközi sajtó behatóan foglalkozott a kohéziós pénzek ügyében hozott brüsszeli döntéssel, illetve a magyar belpolitikával és a március 15-i ünnepléssel.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalán kezdődő, Az EU-miniszterek Magyarországnak járó eszközöket fagyasztanak be című írásban kiemelte, hogy Olli Rehn és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a döntéssel ösztönözni kívánják Budapestet arra, hogy a "lehető leggyorsabban" rendezze az államháztartási helyzetet.

A Spiegel Online Szigorú büntetés - Az EU Magyarországnak járó támogatási pénzeket fagyaszt be című írásában kiemelte, hogy Spanyolország kegyelmi időt kapott, Magyarországgal viszont szigorúak voltak az uniós partnerek, ugyanakkor Budapest még "kibújhat a hurokból".

"Magyarország már több határidőt is elmulasztott"

A Handelsblatt online beszámolója szerint "hol többé, hol kevésbé" veszi figyelembe az EU azt, hogy a konjunktúra gyenge. A lap hozzáfűzte, hogy az EU "az államháztartás szigorított ellenőrzésének bunkójával" ezúttal Magyarországra "sújtott le a legnagyobb erővel". A vád, hogy Magyarországgal szigorúbban bánnak, mint Spanyolországgal, nem állja meg a helyét, mert Magyarország már több határidőt is elmulasztott a háromszázalékos határ teljesítésére - írta jegyzetében a Neue Zürcher Zeitung. Mindenesetre több, mint "nem szép" a 2011-es tetemes spanyol hiánytúllépés.

Jean-Claude Juncker és a spanyol pénzügyminiszter. Európa engedett a szorításon
©

Nem volt teljesen "fair" a Magyarországot megillető támogatás befagyasztása - írta a Hospodárské Noviny szlovákiai gazdasági napilap, amely szerint az a frázis, mely szerint a Brüsszel Magyarországon még csak a "takarékoskodás iránti igyekezetet" sem látja, kifejezetten nézőpontokra alapozódó megállapítás. Spanyolország esetében a pénzügyminiszterek becsukták az egyik szemüket, Magyarország esetében nem - írta a Kurier. Felidézte, hogy Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter óvott attól, hogy "kettős mércét" alkalmazzanak.

A Rzeczpospolita hangsúlyozta, hogy a túlzottdeficit-eljárásban az unió "irgalmatlan Magyarországgal szemben". A megszólaltatott szakértő szerint Madrid szorosan együttműködik az EB-vel a deficit ügyében, "míg Magyarország Brüsszel sürgetésére EU-ellenes retorikával" válaszolt. A Dziennik Gazeta Prawna szerint "folyamatosan degenerálódnak" azok a közösségi intézmények, amelyek a tagországok egyenrangú kezelését hivatottak garantálni. Szerinte ezt bizonyítja például az EU radikális álláspontja Magyarország túlzott deficitjének ügyében.

Miért vette a fáradságot az OECD?

A Financial Times beyondbrics blogrovatában Kester Eddy az OECD előző napi jelentését úgy kommentálta, hogy - tekintettel Orbán Viktornak az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos "makacsságára" - felmerül a kérdés: az OECD egyáltalán miért vette a fáradságot (a jelentés elkészítésére). A tudósító fel is tette ezt a kérdést az OECD illetékes igazgatójának, aki elmondta: ha szólnak jó gazdasági érvek valamely reform mellett, azokat "újból és újból és újból el kell mondani ... néha előfordul, hogy változik a szélirány".

Az OECD országjelentését ismertető keddi sajtótájékoztató
©

Az OECD jelentésről a Die Presse című konzervatív osztrák napilap úgy vélekedett, hogy a jelentés árnyalt képet fest a magyar politikáról, s nem lehet az Orbán-kormány reformjainak általánosító elítéléséről beszélni. A lap a tanulmányból kiemelte, hogy az egyetért a magánadósok adósságának csökkentésével, bírálta ellenben azt, "ahogy a kormány kétharmados többségével eljár".

A Financial Times Deutschland című lap Magyarország kutyaszorítóban a recesszió miatt címmel közölt beszámolót az OECD keddi jelentéséből kiindulva. Nils Kreimeier megjegyezte: a borús kilátások veszélyeztetik a GDP-arányos deficit tartósan 3 százalék alá szorítását, mert a recesszió csökkenő adóbevételekkel jár.

"A Békemenet lesz az állam és párt hivatalos ünnepe"

A Der Standard liberális osztrák lap a március 15-re tervezett demonstrációkról írt. "A Békemenetet napok óta reklámozza a Fidesz-hívek által ellenőrzött állami média, ez lesz gyakorlatilag 'az állam és a párt' hivatalos ünnepe" - vélekedett a szerző. Az elmúlt évben a Milla és más ellenzéki csoportok erőteljes benyomást keltő tüntetéseket szerveztek, de az ellenzék jelenleg válságon megy keresztül - állt a cikkben.

Nagyítás-fotógalériánk a békemenetről - kattintson a képre!
©

Mintegy harminc fiatal francia politikai és szakszervezeti aktivista vesz részt a március 15-i Milla-tüntetésen Budapesten, hogy "kifejezze szolidaritását azokkal a magyar progresszív mozgalmakkal, amelyek az Orbán Viktor vezette kormány szabadságellenes intézkedései ellen küzdenek" - írta a Le Nouvel Observateur című francia baloldali hetilap internetes oldala.

A 2012-es magyar alaptörvény "nem igazán a nép törvénye", hanem a kormánypárté, amelyet a voksok 52,73 százalékával választottak meg, ám ez a választási törvény bonyolultsága révén kétharmados "kritikus tömeggé" állt össze - írta a The Guardian baloldali brit napilap internetes kommentárjában. Catherine Dupré, az exeteri egyetem jogtudományi előadója szerint az új alkotmány elfogadása a választási programban sem szerepelt, a nyilvános konzultációt és vitát a lehetséges minimumra korlátozták "azon pár hét alatt, amíg a folyamat tartott", és nem volt népszavazás sem.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az én hetem: Lackfi János kést rántott, pedig nem is gondolták volna róla

Az én hetem: Lackfi János kést rántott, pedig nem is gondolták volna róla

Minden eddiginél többe, 6,9 milliárdba került, hogy Mark Zuckerberg biztonságban legyen a járvány első évében

Minden eddiginél többe, 6,9 milliárdba került, hogy Mark Zuckerberg biztonságban legyen a járvány első évében

Negyedével esett vissza a nyelvvizsgázók száma 2020-ban

Negyedével esett vissza a nyelvvizsgázók száma 2020-ban