Folyamatosan frissülő cikk!

Az ellentmondásos kormányzati intézkedések ártottak a fogyasztóknak, az üzleti életnek és a piacok bizalmának - hívja fel a figyelmet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2012-es Magyarországról szóló országjelentése. (A korábbi jelentésekről, a magyar kormány és az OECD viszonyáról részletesebben itt olvashat.) Mint írják, a hitelesség és az előre tervezhetőség a növekedéshez és a bevételnövelő környezet kiépítéséhez elengedhetetlen.

Az OECD új országjelentése szerint "a sérülékeny és erősen eladósodott magyar gazdaságra kemény csapást mért a növekedés világszintű lassulása és a megnövekedett tőkepiaci feszültség".

Az OECD 2011-re másfél százalékos GDP-arányos növekedést mért, 2012-re 0,6 százalékos csökkenést, 2013-ra pedig 1,1 százalékos GDP-arányos növekedést vár. Az államháztartási hiány az OECD szerint 3,4 százalék lesz 2012-ben, 3,3 százalék 2013-ban - tehát a deficitcélokat a kormány elvétheti. Hasonló problémák lehetnek az államadósság-szinttel is: 2012-ben 85,1 százalék körül alakul, egy évvel később pedig még magasabb lehet: 85,9 százalék.

A szervezet 2012-ben 4,9 százalékos inflációt vár, egy évvel később pedig 2,9 százalékot. A nemzetközi szervezet szerint az államadósságot úgy kell csökkenteni, hogy a bankrendszer ne lássa kárát. A hiteles pénzügyi konszolidáció és a munkaerő-kereslet támogatása segíthet a gazdaság stabilitásának helyreállításában. A fenntartható költségvetés és gazdaságpolitika megteremtésének a kiadások folyamatos visszaszorításán kell alapulnia, tehát tartós intézkedések bevezetésére és a növekedést serkentő strukturális reformokra van szükség. A torzító hatású adók emelését kerülni kellene.

Rafal Kierzenkowski, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető közgazdásza az OECD Magyarországról készített 2012. évi országtanulmányát bemutató sajtótájékoztatón

MTI / Máthé Zoltán

Az OECD teljes hátraarcot javasol a kormány adópolitikájában. Akik az átlag felett keresnek, azoknak az arányos adó révén bevezetett adócsökkenését töröljék, az igazán alacsony keresetűeknek pedig adómentes szja-jövedelmet javasol - írja az OECD. Magyarán: az OECD csapást mérne a Matolcsyék által preferált egykulcsos adóra és visszaállítatná a progresszív adózást. Egyúttal az OECD  helyreállítaná a munkáltatói adójóváírás rendszerét, a jómódúakra pedig ingatlanadó kivetését javasolja.

A bajba jutott adósokra kellene koncentrálni

A bizalom növeléséhez szükséges a megállapodás a nemzetközi szervezetekkel egy új pénzügyi támogatásról, és a kormánynak elsősorban kiadáscsökkentéssel és szerkezeti reformokkal kell ösztönöznie a gazdasági növekedést. A költségvetési konszolidációt méltányosan kell terhelni a magyar társadalomra - írták az országjelentés szerzői.

Az OECD beszél a háztartások adósságát csökkentő programokról is: a szervezet szerint a bajba jutott adósokra kellene koncentrálnia és szorgalmaznia kellene azt, hogy a hitelezők, az adósok és a kormány egyaránt kivegye a részét a probléma megoldásából. A kormány 2011 decemberében, a Magyar Bankszövetséggel kötött egyezsége az OECD szerint jó irány, de nem a bajba jutott adósokra összpontosít.

Az OECD Magyarországról készített 2012. évi országtanulmányát bemutató sajtótájékoztató

MTI / Máthé Zoltán

A szervezet szól a bankok helyzetéről is: szükség esetén emelni kell a tőkeszintet, hogy ne csökkenjen a hitelportfólió mérete, a bankadót pedig csökkenteni kell és átstrukturálni.

Ne legyen vétójoga a KT-nak

Az OECD azt ajánlja a kormánynak, hogy a Költségvetési Tanács (KT) vétójogát szüntesse meg, mert az az éppen aktuális kormány bukásához is vezethet. Felül kell vizsgálni a munkaerő-piaci irányelveket és fokozottabban kell koncentrálni az aktív intézkedésekre, például a magas színvonalú képzésekre. Ugyanakkor foglalkoztatási támogatásokat célzottabban kellene nyújtani és idővel korrigálni kell a minimálbér nagyarányú emelését is - véli az OECD, amely szerint a jegybank függetlenségét is biztosítani kell.

Ha a kormány a gazdaságot ellenállóbbá teszi a sokkhatások ellen, az üzleti környezetet pedig barátságosabbá teszi a befektetők számára, akkor a növekedés rendezettebb alapokon folytatódhat. Az OECD ezzel kapcsolatosan figyelmeztet arra, hogy Magyarország különösen érzékeny a befektetők bizalmának változására, mivel magas a devizakitettsége. És ez érvényes az államadósságra, amelynek inkább a forintalapú, belföldi finanszírozáson kellene alapulnia.

Ami a munkaerőpiac helyzetét illeti, strukturális beavatkozással növelni kellene az alulreprezentált csoportok jelenlétét a munkaerőpiacon. A nőknek nagy segítséget nyújtana a rugalmas munkaidő kereteinek fejlesztése és az, ha könnyebben össze tudnák egyeztetni a munkát a gyerekneveléssel. Az oktatás összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel könnyebbé tenné a fiatalok és a romák integrációját. Át kell formálni a közmunka-programot, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a továbbképzésekre.

Mikola István Magyarország OECD nagykövete és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

MTI / Máthé Zoltán

Az OECD jelentése arra is kitér, hogy a minimálbér nagyaranyú emelését idővel korrigálni kell, mert rontja a versenyképességet és ki kell dolgozni annak a módját is, hogy a nyugdíjakat bevonják az adózásba, továbbá meghatározott társadalmi csoportok (rendőrök, bányászok, művészek) korengedményes nyugdíját össze kell hangolni a nyugdíjrendszerrel.

A kormány képviseletében Cséfalvay Zoltán államtitkár reagált az OECD-jelentés sajtóbemutatóján az észrevételekre, "egy reformokat végrehajtó országról készült pillanatfelvétel"-nek nevezve a jelentést. A kormány reakciójáról itt olvashat.