A berni szövetségi kormány szerdán döntött arról, hogy az alpesi országban május 1-től kontingenseket határoznak meg a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai uniós tagállamokból érkező bevándorlókkal szemben. A nyolc érintett ország között van Magyarország is. Az Európai Unió vezető személyiségei - köztük Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő - diszkriminációként jellemezték az intézkedést, hangoztatva, hogy a korlátozás csak a tagországok egy részét érinti, ezért nem tekinthető megalapozottnak.

Christian Mühlethaler nagykövet a vádat visszautasította, és azt hangoztatta, hogy országa a korlátozással kapcsolatos, úgynevezett védzáradékot a 2004-ben történt bővítéskor született megállapodásnak megfelelően alkalmazza. Utalt arra, hogy a megállapodás a 10 akkoriban csatlakozott ország közül 8-ra vonatkozott, azaz Máltára és Ciprusra nem. Az unióval akkor kötött egyezmény említett védzáradéka kimondta: ha egy évben a bevándoroltak száma 10 százalékkal meghaladja az előző három esztendő átlagát, akkor korlátozásokat léptethetnek hatályba. A kormány - mint utalt rá - ennek megfelelően hozott határozatot arról, hogy május 1-től a szóban forgó kelet-közép-európai országok állampolgárainak évente csak 2000 letelepedési engedélyt adnak ki. A diplomata szerint a svájci kormány arra számít, hogy az intézkedéssel a bevándorlók száma évente mintegy 4000-rel csökken.

A svájci nagykövet hangsúlyozta, hogy nem hirtelen elhatározott döntésről volt szó. Az intézkedés belpolitikai megfontolásból, hosszú viták után született. Mühlethaler cáfolta, hogy az érintett országok diszkriminálásáról lenne szó, és ezzel összefüggésben arra emlékeztetett: Svájc korábban hasonló bevándorlási korlátozást alkalmazott az úgynevezett régi tagállamokkal szemben is, ezek azonban már jó ideje hatályukat vesztették. Utalt arra is, hogy a május 1-től életbe lépő, szűkített kontingens is csak korlátozott időre szól, az időtartamra vonatkozóan azonban részletet nem közölt.

A történtek ellenére az Európai Unió és Svájc viszonyát a nagykövet rendkívül szorosnak nevezte. Az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a svájci import 80 százaléka az uniós tagállamokból származik, a svájci export 60 százaléka pedig a tagországokba irányul. Utalt arra is, hogy a különböző területekkel - köztük egyebek között a közlekedéssel - kapcsolatos uniós döntéshozatal jelentős mértékben befolyásolja a svájci döntéseket is. A diplomata úgy fogalmazott: "Nem dönthetünk a baloldali közlekedés mellett, ha egész Európa a jobboldali közlekedést határozta el."

Christian Mühlethaler ugyanakkor hangsúlyozta: semmi esélye sincs annak, hogy Svájc az elkövetkező időszakban az Európai Unió tagja lesz. Az ország - mint rámutatott - nem mondhat le az úgynevezett közvetlen demokrácia biztosította alapvető jogokról. Ez az, ami megkülönbözteti Svájcot egész Nyugat-Európától - mondta a nagykövet, utalva arra, hogy az alkotmány értelmében az országban a fontos kérdésekről helyi, illetve kantoni, valamint országos szinten referendumot kell tartani. Mindez összeegyeztethetetlen a teljes jogú tagsággal - jelentette ki a nagykövet, utalva arra, hogy a lakosság túlnyomó többsége ilyen körülmények között a csatlakozás ellen van. Ez azonban nem gátolja az Európai Unióval való rendkívül szoros gazdasági és kulturális összefonódást - tette hozzá.

A nagykövet - aki csütörtök este a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület budapesti irodájának vendége volt - a külpolitika fő céljának a svájci semlegesség, illetve függetlenség garantálását, továbbá a lakosság  jólétének biztosítását nevezte. Ugyanakkor az MTI kérdésére hozzátette: ha eljön az az idő, amikor mindezt egy esetleges európai uniós tagság jobban biztosíthatja, Svájc - feltételezve a lakosság támogatását -  megfontolja a csatlakozást.