Akit lehetett, mozgósított a Szíriában elrabolt magyarok munkáltatója, de egyelőre nincs hír a két férfiról - közölte a munkáltató ügyvezetője az MR1-Kossuth Rádió műsorában. Remeczki Ferenc szerint a két férfi egyébként van annyira élelmes, hogy ha lehetőségük adódna rá, jelentkeznének.
Egyelőre nincsenek megnyugtató hírek a szíriai Deir-ez-Zórban április 28-án túszul ejtett két magyar férfi sorsáról, amit tudni lehet: a Terrorelhárító Központ munkatársai a helyszínen dolgoznak kiszabadításukon - hangzott el az MR1-Kossuth Rádióban.
A szerencsétlenül járt szakembereket alkalmazó ceglédi cég, az MB 2001 Olajipari Kft. ügyvezetője, Remeczki Ferenc a rádiónak azt mondta, a szíriai munkát megrendelő vállalkozás ománi tulajdonosától kapott információkat. Az emberrablók továbbra sem keresték meg a magyarokat közvetlenül alkalmazó libanoni munkaerő-kölcsönző céget, illetve a két férfi szakértelmét igénybe vevő ománi kézben lévő vállalkozást.
„Teljesen tanácstalanul állunk az események előtt. … A holdingnak elég jó kapcsolatrendszere van a helyi lakosság, illetve a helyi szolgáltatók körében. Azokat mozgósította a holding, hogy hátha valaki valamilyen információhoz jut. Gyakorlatilag semmilyen információt nem sikerült kapnunk” – tette hozzá Remeczki Ferenc, aki szerint a helyi hatóságoktól és beszállítóiktól is kérték, hogy próbálják felderíteni az eltűnt magyarok nyomát. Eddig azonban a két férfi nem jelentkezett és nem látták őket.
Az MB 2001 Olajipari Kft. ügyvezetője azt is közölte, a két férfira korábban kötöttek biztosítást, de még nem tudják, hogy az érvényes lesz-e a helyzet mostani állása alapján. A cég képviselője az elrabolt magyarokról azt mondta, megbízható, jó szakemberek, összeférhetők, nem konfliktuskeresők. „Ezért is voltak ott, hiszen, amikor kevés ember van már kint, akkor olyan embereket kell ott tartani, akik nem okoznak problémát egymásnak, illetve önmaguknak.”
Az elraboltak családjával a cég damaszkuszi központja tartja a kapcsolatot, mert hozzátartozóik felől a vállalkozástól kaphatnának hiteles információkat, egyelőre azonban semmi hír, csak várni lehet.
A vállalkozás a két férfi fizetését kiadja, de az ügyvezető szerint addig semmilyen egyéb extra lépést nem szabad tenni, amíg nem látnak tisztán az ügyben. Felvetődött az ötlet, hogy a cég vezetése elutazzon Deir-ez-Zórba, de a magyar hatóságok eltanácsolták őket ettől, sőt még a Damaszkuszban maradt magyarokat is ki kellett vonni.
Remeczki Ferenc az MR-1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt is elmondta, az emberrablás során több mint tíz ember betört a kőolajfúró-telepre, ahonnan, mint korábban több alkalommal is, kisebb értékű tárgyakat, így kábeleket, mikrohullámú sütőt, televíziót loptak el.
Április 28-án azonban a bűnözők ennél tovább mentek, túszokat is ejtettek. A cég a helyi arab személyzet elmondása alapján próbálta rekonstruálni a történteket, de a sok ellentmondás miatt nem sikerült kideríteni a részleteket. A vállalkozás csupán sejti, hogy a betörők a korábbinál nagyobb anyagi haszon reményében vitték el a magyarokat.
Miután a kőolajfúrási munkálatok az országban előállt zűrzavar miatt már korábban megszűntek, a két magyar férfi a Deir-ez-Zórban lévő nagy értékű eszközök kivonásának koordinálását végezte. Nem őrzési feladatuk volt tehát, hanem a szállítmányozáshoz szükséges papírmunkát intézték.
A cég képviselője szerint a zavargások kitörése ellenére nem látszott szükségesnek, hogy munkatársaikat mielőbb elvigyék a környékről. A közel-keleti országban már nyolc hónapja tartott a konfliktus, és semmilyen atrocitás nem érte a magyarokat, csupán kisebb betörések, lopások fordultak elő a telepen, ezek azonban békeidőben is jellemzőek voltak. Semmilyen jel nem mutatott arra, hogy Deir-ez-Zórban a külföldiek veszélyben lennének - tette hozzá az ügyvezető.
Deir-ez-Zór Szíria olajipari központja, helyi mércével nem messze, körülbelül száz kilométerre van az iraki határtól. Ezen a területen találhatók Szíria legnagyobb olajmezői, ahol jelen vannak a legnagyobb olajtársaságok, így például a Shell, és ott folytatott fúrásokat az MB Holding is.
Az ottani magyar munkavégzés előzményei a nyolcvanas évekig nyúlnak vissza, amikor a Kőolajkutató Rt. 1989-ben kezdett dolgozni a területen. A céget 1997-ben megvette egy ománi társaság, a Mohamed Barvani által birtokolt MB Petroleum Services. Azóta a vállalat külföldi irányítás alatt dolgozik, de a munkavállalók jó része magyar – mondta még el a 180 percben Remeczki Ferenc, az MB 2001 Olajipari Kft. ügyvezetője.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
