Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Észak-Korea újonnan módosított alkotmányában először szerepel hivatalosan, írott formában az a kitétel, hogy az ország "nukleáris hatalom". Emiatt az eddiginél is nehezebbé válnak a nemzetközi közösség erőfeszítései, hogy meggyőzzék Phenjant atomprogramjának elhagyásáról - jelentette csütörtökön az AFP.
A Naenara hivatalos észak-koreai honlapra hivatkozó tudósítás szerint a módosítást a népgyűlés április 13-i ülésszakára terjesztették be. Az alaptörvény új szövege Kim Dzsong Il "érdemeként" minősíti, hogy a tavaly decemberben elhunyt vezető a legfőbb döntéshozó szervnek, a Nemzetvédelmi Bizottságnak az elnökeként a korábbi években mind ideológiai, mind politikai szempontból "legyőzhetetlen", "atomfegyverrel rendelkező állammá, "megzabolázhatatlan" katonai hatalommá változtatta ezt az országot, megnyitva az utat a nemzet megerősödése és felvirágzása felé.
Az AFP dél-koreai szakértők véleményét idézi, miszerint az előző, 2010-ben módosított alkotmány még nem tartalmazta az "atomfegyverrel rendelkező" kifejezést. A szakértő emlékeztet arra is, hogy jelenleg az alaptörvény által felmagasztalt Kim Dzsong Il fia, Kim Dzsong Un tölti be a Nemzetvédelmi Bizottság "örökös elnökének" tisztségét. Szöuli szakértők szerint a módosítás alaposan megnehezíti az atomfegyverek kifejlesztésének megakadályozását szolgáló hathatalmi tárgyalásokat, mivel Phenjan bármikor hivatkozhat arra: azért nem mondhat le az atomfegyverről, mert az az alkotmányba ütközne.
A két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Japán és Kína közötti tárgyalások 2008-ban holtpontra jutottak. Annak az évnek a szeptemberében Phenjan bejelentette, hogy előkészületet tesz a jongbjoni atomreaktor újbóli üzembe helyezésére, mert az Egyesült Államok nem vette le az országot arról a feketelistáról, amelyen a terrorizmust támogató országokat tartja nyilván. A következő esztendő áprilisában Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétát bocsátott fel, majd - miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a rakétaindítást - bejelentette, hogy kivonul az atomprogramja leszereléséről folytatott hatoldalú tárgyalásokról.
Észak-Korea ezek után folytatta rakétakísérleteit, vállalva az ellene érvényben lévő - az ENSZ BT által megszavazott - szankciók szigorítását. Ugyancsak 2009 őszén Észak-Korea bejelentette, hogy hajlandó visszatérni a hathatalmi tárgyalásokhoz, de előbb az Egyesült Államokkal akar egyeztetni. E tárgyalások felújításáról azonban csak tavaly júliusban kezdődtek meg a megbeszélések Phenjan és Washington között.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.