A libanoni hírügynökség jelentése szerint a Bejrúttól 90 kilométerre északra fekvő városban, az alaviták lakta negyed és a szunnita muzulmán kerületek határán lövöldözés tört ki, majd átterjedt a piacra és a fő utcára is. A városba vezényelt katonák hallgattatták el a tűzpárbajt, s a házkutatások során több gyanúsítottat elfogtak, valamint jelentős mennyiségű fegyvert foglaltak le.

Az összecsapások következtében 18 ember, köztük civilek és három katona, sebesült meg. Este lövöldözés robbant ki, orvlövészek a Szíriávak határos Akkár-tartományba vezető utat vették célba. Az al-Ahbar című libanoni újság beszámolója szerint Tripoli a szíriai fegyveres ellenzéki csoportok és zsoldosok tűzfészkévé vált, innen indítják a határon átnyúló támadásaikat és támadják meg a szíriai hadsereg járőreit.

A radikális szunnita csoportok és az alavita milícia harcosai között június elején kirobbant összecsapásokban több mint 40 ember vesztette életét vagy sebesült meg. Nadzsíb Mikáti libanoni miniszterelnök és Rasíd Kabbani főmufti követelésére a hadsereg csapatokat vezényelt Tripoliba. A libanoni politikai szereplők erősen megosztottak Szíria ügyében: egy részük Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét támogatja, a többiek a felkelőket. A frontvonal egyik oldalán a szunnita többségű Jövő Mozgalom áll, élén Szaíd Harírival, a Szíria-ellenes libanoni ellenzék vezérével, a másikon az Aszad elnök rezsimjét támogató pártok, amelyek közül az egyik legerősebb a radikális síita Hezbollah mozgalom.

Az alaviták a síita iszlám gnosztikus irányzatát képviselik. Bassár el-Aszad szíriai elnök az alavita ághoz tartozik, a szíriaiak többsége viszont szunnita.