szerző:
Folk György / Brüsszel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Éles kritikával és ellenérzéssel fogadta több, az eurózónához nem tartozó uniós tagállam José Manuel Barroso múlt heti bejelentéseit, melyek európai bankuniót eredményezhetnek. A hvg.hu-nak nyilatkozó diplomaták szerint országaik veszíthetnek a terven, a megkérdezett elemzők viszont úgy látják: nincs más hátra, csak előre.

Több tagállam is megvétózhatja José Manuel Barroso múlt héten felvázolt bankunió-tervét (amely közös európai bankfelügyeletet, bankmentő alapot, betétbiztosítási felügyeletet jelentene), amely az Európai Bizottság (EB) elnöke szerint az első lépés lehetne a föderális Európa felé – mondta a hvg.hu-nak több uniós diplomata Brüsszelben. Az ugyanakkor még nem világos, hogy milyen alternatívát választhatnak a központosítást (és az Európai Unió gazdasági stabilitását) erősítő tervekkel szemben.

Bár Michel Barnier, az EU belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztosa az EP-ben a bejelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta, még kidolgozatlan az eurózónán kívüli országokra vonatkozó szabályozás, a magyar kormány – más eurózónán kívüli országokkal együtt – már múlt héten jelezte, komoly fenntartásai vannak a javaslattal kapcsolatban.

Még az idén

A lapunknak nyilatkozó, nem euróövezeti tagországokat képviselő diplomaták szerint aggodalmaikat tetézi, hogy az EB azt szeretné, ha az Európai Parlament képviselőit és a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa még idén elfogadná a bankunió három alkotóeleméről szóló javaslatokat. A koncepcióban az eurózónán kívüli tagállamok többek között aggályosnak tartják, hogy az anyabankoknak kiszolgáltatott, nem euróövezeti tagállamban működő leányvállalatok nem élveznék az európai válságalapokon keresztül kapható védelmet például likviditási gondok esetén. Ez korántsem mellékes szempont, hiszen a térség bankjainak 65 százalékát nagy nyugat-európai pénzintézetek birtokolják. Ha pedig az EKB az anyabankokat tőkeemelésre kötelezi, az anyabankoknak kézenfekvő lehet a keleti leányvállalatokból kivonni a tőkét – vázolta az euróövezeten kívüli aggodalmakat az egyik tagország neve elhallgatását kérő diplomatája. A forrás szerint egy ilyen tőkekivonás esetén problémát okozhatna, hogy a bankunióról szóló terv a nemzeti bankfelügyeleteket az Európai Központi Bank (EKB) alá rendelné, ugyanis a nemzeti hatóság helyett fellépő EKB nem lenne érdekelt a tőkekivonást megakadályozásában.

"A bejelentésekkel kapcsolatos döntésünk attól függ, hogy az új rendszerben a jogok és kötelezettségek azonosak lesznek-e. Első olvasásra úgy tűnik, hogy nem" – reagált az EB terveire Győri Enikő, uniós ügyekért felelős államtitkár a Dow Jones hírügynökségnek. Szerinte a bankfelügyelet elfogadása azt jelenti, "azonnal eleget kell tenni valamennyi kötelezettségnek, miközben a jogok korlátozottak".

Victor Ponta Brüsszelben. Barroso szerint már csak előre vezet út: a tagállamok egy része aggódik
©

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Svédország, ahol először hoztak létre bankmentő alapot az unióban. A svéd bankok azonban nem mutatnak hajlandóságot külföldi intézmények kisegítésére, Anders Borg pénzügyminiszter szerint pedig az "a legfontosabb, hogy a polgároknak ne kelljen olyan terhekért vállalniuk a felelősséget, amelyek létrejöttéért nem felelősek". A Barroso-kabinet viszont június óta – amikor zöld utat kapott a bankunió kidolgozása – hangoztatja: a rendszer nyitva áll az eurózónán kívüliek számára is. Nagy kérdés azonban, milyen ösztönzőkkel igyekszik majd a megerősített együttműködésre rávenni az érintett országokat.

Egyik megkérdezettünk odáig is elment, hogy kormánya a javaslat nyomán azt is megvizsgálja, hogy hatályos-e és milyen kötelezettséget szab országukra nézve az EU-csatlakozáskor vállalt euróbevezetési perspektíva. "Hiszen az akkor vállaltakhoz képest, mára teljesen megváltozott az eurózóna működése és annak vezérelvei" – magyarázta. (Ezt egyébként – közvetve – maga Barroso is megpendítette, hiszen arról beszélt, ha ezen az úton indul el az EU, elkerülhetetlen az alapszerződés módosítása.)

Nesze semmi?

Michel Barnier a javaslat bemutatásakor azt hangsúlyozta, hogy több nem euróövezeti tagállam is jelezte, belépne az EKB bankfelügyeleti rendszerébe. Sok egyéb lehetőség ugyanakkor nem körvonalazódik: a kívülmaradáson túl ugyanis mindössze egy "megerősített együttműködést" kínáló, "fokozott információcserén alapuló" kooperációt vázol fel az elképzelés, ebben azonban az érintett tagállamnak semmilyen döntési jogköre nem lenne.

A javaslatcsomag sokkal többről szól, mint a kompetenciák újraosztásáról – mondta a hvg.hu-nak a legnagyobb független brüsszeli agytröszt, a Center for European Policy Studies (CEPS) elemzője. Diego Valiante szerint a javaslat annak beismerése végre, hogy az eddigi (nemzeti elemekre épülő) bankrendszer megbukott. Ebből következően az új rendszernek jóval integráltabbnak kell lennie, ha ki akarja állni a nemzetközi pénzpiacok próbáját. Valiante szerint a zónán kívüli országok kritikája ugyan tartalmaz némi igazságot, ami a beleszólás és a kötelezettségek arányát illeti, csak éppen a végső – közös – célt téveszti el.

Hiába ágálnak ugyanis a kormányok a javaslat ellen, a jelenlegi helyzetben másképpen nem remélhető az államkötvények másodlagos piacának stabilizálódása, a bankközi hitelezés helyreállása vagy a betétbiztosítási rendszer megfelelő működése. Ráadásul ezek csak az első lépések lesznek afelé, hogy a jövőben a válságokat a közösen ellenjegyzett kötvénykibocsátással és jóval szigorúbb közös pénzpolitikával akadályozza meg az Európai Unió. A CEPS elemzője a nem eurózóna-tagállamok kritikáira úgy reagált: "az EKB alapszabályai szerint nem is segítheti ki a zónán kívüli bankokat, ehhez az uniós alapszerződés módosítására lenne szükség".

Sony Kapoor, a Re-Define munkatársa úgy látja, valóban konfliktust okozhat az eurót használó és nem használó tagok között javasolt szavazási mechanizmus. Szerinte ennek ellenére nem látszik, másképp hogyan biztosíthatná másképpen az Európai Bizottság egy egységes banki unió létrejöttét mind a huszonhét tagországra kiterjedő közös piaccal.

Márpedig ahogy azt legutóbb múlt héten az EKB közgyűlése után Mario Draghi elnök is hangsúlyozta: a bejelentett korlátlan kötvényvásárlási program csak átmenetileg segít. Hosszú távon nem odázható el a bankrendszer átalakítása, mely elengedhetetlen a befektetői bizalom tartós visszaszerzéséhez. Ez pedig nyíltan vállalt célja az EU mind a huszonhét tagországának.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Barroso mindenképp megmentené az eurót

Az Európai Központi Banknak és az euróövezet országainak mindent meg kell tenniük a közös valuta fennmaradásáért - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Alpbach konferencián csütörtökön.

Nagy Gergő Gazdaság

A mai nap könnyen történelmivé válhat

Könnyen megeshet, hogy mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió, és a jelenleg 27 tagú közösség elindul egy valódi föderáció irányába. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso évértékelő programbeszédében legalábbis ilyen víziót vázolt fel, melyhez az eszközöket is bekészítették már. Az út odáig azonban igencsak rögös lesz.

MTI Gazdaság

Holnap mutatja be Barroso a közös bankfelügyelet tervét

Szerdán ismerteti az Európai Bizottság közös bankfelügyeletre vonatkozó javaslatát José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos Strasbourgban. Az eurózóna összes pénzintézete a közös európai bankfelügyelet ellenőrzése alá kerülne, amelynek feladatait a kibővített jogkörökkel rendelkező Európai Központi Bank látná el.

MTI Gazdaság

Barroso csökkentené az EU-büdzsét

Levélben fordult José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az európai uniós tagországok állam- és kormányfőihez a jövő évi EU-költségvetés megkurtítása miatt tiltakozva.Barroso az uniós kormányfőkhöz fordult a jövő évi EU-büdzsé megkurtítása miatt