szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem egy európai szuperállamra, hanem európai országok erős demokratikus államszövetségére van szükség Európában - jelentette ki az EU helyzetét értékelő szokásos éves beszédében az Európai Bizottság elnöke.

Számos, az unió szempontjából meghatározó esemény esik 2012. szeptember 12-ére, ma döntött ugyanis a német alkotmánybíróság az eurózóna válságmechanizmusának jogszerűségéről, parlamenti választásokat tartanak a hollandok és ma mutatja be az Európai Bizottság a gazdasági integráció következő lépcsőjének tekintett banki unióról szóló javaslatát - vezette fel Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kollégája, José Manuel Barroso strasbourgi felszólalását.

Az Európai Bizottság elnöke idén harmadszor megtartott “évértékelő beszédében” leszögezte, az EU továbbra is válságban van; szociális, gazdasági és bizalmi válságban egyszerre. Ehhez felelőtlen közkiadások és az intézményrendszer strukturális problémái vezettek. Barroso szerint ennek ellenére, aki azt állítja, hogy a parlamenti döntéshozás túl lassú és felesleges, téved, mert a döntéshozatali folyamat a demokratikus működés alapja. Aki gyorsítást vagy könnyítést akar, annak ezt figyelembe kell vennie. Ezért visszautasít minden olyan javaslatot, ami a döntéshozatal demokratikus voltát sértené.

José Manuel Barroso mai beszéde
AP / Christian Lutz

A tagállami politikusokat kritizálva kijelentette: nem csoda, hogy a polgárok frusztráltak és a piacokat nem győztek meg az utóbbi évek reformjai és válságra adott válaszok. "Az ugyanis nem járja, hogy azok az emberek, akik egyik nap egyféleképpen döntenek, másnap a fordítottja mellett tesznek hitet a hazájukba hazatérve - panaszolta.

Barroso szerint ezért Európának új irányra, újfajta gondolkodásra van szüksége: hagyjunk fel azzal, hogy a múlt válaszaival akarunk a jövő kérdéseire felelni. “Töredezett, nemzeti politikai rendszerekből fakadó széthúzás populizmust és nacionalizmust szül” - tette hozzá. Szerinte míg a múlt században, 10-15 milliós országok is globális szereplők tudtak lenni, addig ma az egész Unió adhat csak esélyt térségünknek a versenyképesség megőrzésére. Ehhez azonban, tette hozzá, a sérülékenyebb országoknak még többet kell tenniük a reformok véghezviteléért, míg a nagyobb államoknak nagyobb szolidaritást kell mutatniuk a jelenlegi nehéz időkben.

Eltökéltek vagyunk a reformok mellett, amelyek a növekedéshez, modernizációhoz, rugalmasabbá váláshoz és szociális rendszereink fenntarthatóbbá tételéhez kellenek. Ehhez a közeljövőben újabb egységes piaci szabályozási javaslatot, valamint új iparpolitikai tervezetet tesz közzé Brüsszel. Ennél is fontosabb az EB elnöke szerint a gazdasági integráció következő fontos lépéseként értelmezhető banki unióról szóló javaslat, amelyet ma tesz közzé részleteiben a Bizottság.

Barroso kifejtette: szükségünk van egy egységes pénzügyi felügyeleti mechanizmusra, mert miközben a bankok és a pénzpiac nemzetközivé váltak az utóbbi évtizedekben, addig a szabályok és a szabályozószervek nem. Ezért az EB az Európai Központi Bankot (EKB) az európai bankok felügyeletével bízza meg, az egyes nemzeti jegybankok pedig mint az EKB helyi erődítményei működnek majd. Az új struktúra magával hozza a bankszektor reformját, és az pedig a reálgazdaság megújulását. Barroso emellett újfent megerősítette, hogy az EB továbbra is harcol a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésért: “hogy ne csak a bankok járjanak jól az embereklel, de az embereknek is legyen haszna a bankokból.”

Az EKB új kötvényvásárlási programjával kapcsolatban, melyet főként német oldalról sok kritika ért, kijelentette: a központi bank nem tud és nem is fog kormányokat finanszírozni. De ha szükséges, nem csak joga, de kötelessége is az eurózóna pénzügyi integritásának megőrzése. Ezeket a törekvéseket pedig a tagállamok mindegyikének tisztelnie kell - figyelmeztetett. A közös kötvények kérdése már az év végi EU-csúcson téma lesz, ezzel kapcsolatos bizottsági törvényjavaslat a jövő év elejére várható - tette hozzá.

Barroso ismét kitért arra, hogy az integráció erősítése elkerülhetetlen, és hogy új alapszerződésre lesz szüksége az Európai Uniónak. “Vannak, akik szerint túl ambiciózus a föderális európára vonatkozó elképzelésünk, de hadd tegyek fel néhány kérdést: Reálisabb-e a jelenlegi úton továbbmenni: azon, hogy az adófizetők évekig fizetnek a bankoknak, melyek a végén mégis elveszik a házaikat? Hogy Európa egyes részein a fiatalok több mint fele nem talál munkát? Hogy szaporodnak a gondok valódi válaszok nélkül? És hogy a piacok nem bíznak bennünk, örüljünk, ha épphogy elevickélünk? - fogalmazott Barroso. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!