Magyarországon tárgyal Nádzsib Mikáti libanoni miniszterelnök. A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy a libanoni kormányfő Kövér Lászlóval és a kormányzat tagjaival folytatandó tárgyalásain szóba kerülhet a Malév-gép ügye, bár a lap témát firtató kérdéseit elhárították a kormányzati források. A hivatalos magyar álláspont jelenleg is az, hogy nem állapítható meg, mi történt a bejrúti partok előtt harminchét éve.

1975. szeptember 30-án máig ismeretlen okokból a Földközi-tengerbe zuhant a Malév Bejrútba tartó 240-es járata. A fedélzeten tízfős személyzet és ötven utas utazott. A személyzet tagjai mellett egy magyar utas volt, így tizenegy magyar áldozata volt a katasztrófának. A többi negyvenkilenc utas között franciák, finnek, britek, szaúdi, angolai, egyiptomi és libanoni állampolgárok voltak. Az eset bő egy hónappal a Csehszlovák Légitársaság damaszkuszi gépének augusztus 20-i lezuhanása után történt, melyen a magyar-szerb zeneszerző, Vujicsics Tihamér is életét vesztette.

A HA-LCI lajstromjelű Malév-gép lezuhanásának körülményei közül máig semmi sem tisztázott. Nem emelték ki a roncsokat, nem tudni, hol vannak a holttestek – állítólag többet közülük kiemeltek és eltemettek – és azt sem tudni, hogy miért zuhant le a gép. A magyar hatóságok minden alkalommal azt a hivatalos magyarázatot adták, hogy nem állapítható meg a tragédia oka.

A nem hivatalos, ám számos bizonyítékot felvonultató verzió szerint a gépet rakétával lelőtték. Ennek oka az lehetett, hogy a fedélzetén fegyvereket szállíthatott. Az is lehet, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet budapesti irodáját szeptember 29-én megnyitó palesztin delegáció lett volna a célpont, akik azonban nem ezzel a géppel utaztak haza. A gépre ötvenhárom ember váltott jegyet, akik végül nem szálltak fel.

Életkép a szocializmus időszakából. A Malév járatai nem csak békés célokat szolgáltak.

Fortepan

Tény, hogy Libanon ekkoriban a bonyolult közel-keleti feszültségek egyik terepe volt, és az is tény, hogy a Magyar Népköztársaság a szocialista blokk tagjaként belemászott ezekbe a konfliktusokba, például fegyverszállításokkal, melyekhez a Malév járatait is igénybe vették. Ha ez is áll az eset hátterében, akkor sem tudni, hogy kinek állhatott érdekében a Malév-gép lelövése. Az ügy hátterét vizsgáló, 2003-as magyar titkosszolgálati vizsgálat anyagát titkosították.

A Malév-gép sorsát a rendszerváltás után sem sikerült tisztázni, pedig az áldozatok hozzátartozói próbálták ezt elérni. A Medgyessy-Gyurcsány-éra idején közel került a lehetősége annak, hogy kormányzati támogatással vizsgálat induljon a helyszínen a többszáz méter mélyen fekvő roncsok és az áldozatok maradványainak felkutatására. A parlament ennek finanszírozására 2004-ben megszavazott egy százmilliós alapot. A kormányzat azonban végül kihátrált az ügyből. A pénzből 2009-ben fejenként négymillió forintos kegyeleti támogatást ajánlottak az áldozatok hozzátartozóinak, amit mind a tizenegy családból elfogadtak.

Az egyik, tragédiában elhunyt utaskísérő férje, Németh László azonban a mai napig harcol az igazság kiderítéséért. Az Angliában élő elismert sportszakember nem akarta elfogadni a kegyeleti „végkielégítést”, és több sikeres pert is indított a magyar állam ellen az ügyben történt visszásságok miatt. Németh a Magyar Nemzet Magazinban 2012. szeptember 1-én megjelent interjújában azt mondta, az évek során az állam részéről csak elutasítással és maszatolással találkozott, a százmillióból a kegyeleti hozzájárulások kifizetése után fennmaradt pénznek pedig nyoma veszett.