Leghamarabb március 16-án kezdődhet meg Rómában a pápaválasztó konklávé, amelynek összehívására azért van szükség, mert XVI. Benedek hétfőn bejelentette: február 28-án lemond tisztségéről. Benedek pápa azt mondta, érezte feladata súlyát, és hosszan gondolkodott döntésén, amelyet az egyház javát figyelembe véve hozott meg.

"Lemondása nem volt teljesen előzmények nélküli - mondta a hvg.hu-nak Érszegi Márk Aurél, Vatikán-szakértő. A Világ világossága című, XVI. Benedekkel készült interjúkötetben, amely két évvel ezelőtt jelent meg magyar nyelven, már szót ejtett arról: hogy ha azt érezné, nem képes ellátni a feladatát, kész lenne lemondani." Az egyházfő akkor azt is hozzátette: nem szabad akkor felállni, amikor viharban van az egyház hajója. Ez utalhat azokra a támadásokra, melyek a katolikus egyházat érték, először bizonyos eltussolt pedofilügyek, majd korrupciós vádak miatt.

A mai bejelentéssel még a közvetlen munkatársait is meglephette XVI. Benedek. Federico Lombardi szentszéki szóvivő Angelo Sodano bíborosnak, volt szentszéki államtitkárnak, a bíborosi kollégium vezetőjének szavait idézte, aki “derült égből villámcsapásnak” nevezte XVI. Benedek bejelentését. Ugyanakkor az biztos, hogy XVI. Benedek alaposan megfontolta a döntését: Érszegi szerint erre utal, ahogy a szentatya fogalmazott: "átimádkozta" a döntést, ami a vatikáni szakzsargonban azt jelenti, hogy imádságban kérdezte meg az Istent döntése helyességéről. Maga a bejelentés egy bíborosi konzisztórium végén esett, amikor XVI. Benedek felolvasta latinul a bejelentését.

A kánonjogban, az egyházi jog gyűjteményében, a 332. kánon 2. paragrafusa szabályozza az egyházfő lemondását. Eszerint erre a lehetőség megvan: ehhez csak az kell, hogy a pápa szabad akaratból, mindenféle kényszer hatása nélkül szabályosan bejelentse a lemondását. Nem szükséges senkinek se elfogadni: a megbízatását bár a bíborosokból álló konklávétól nyeri, de a pápának nincs földi feljebbvalója.

Felszálló fehér füst a 2005-ös pápaválasztás után - megvan az új jellölt - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

AFP / Andreas Solaro

Hogyan választják meg a következőt?

A pápaválasztás hatályos rendjét a II. János Pál pápa által 1996-ban kiadott úgynevezett apostoli konstitúció szabályozza, amin XVI. Benedek csak egy ponton változtatott. A választáson szavazásra jogosultak a bíborosi kollégium azon tagjai, akik az Apostoli Szék megüresedésének napján még nem töltötték be a 80. életévüket (az idősebbek is viselhetik a bíborosi címet, de nem választanak pápát), a számuk legfeljebb 120 lehet.

Az Apostoli Szék megüresedése idején Rómában tartózkodó bíborosoknak legalább 15 napig várniuk kell a többiekre, nem kezdhetnek azonnal pápaválasztásba. Mivel XVI. Benedek február 28-i dátummal mond le, a pápaválasztás leghamarabb március 16-án kezdődhet. A pápaválasztó konklávé a Vatikán előre meghatározott területén, idegenek elől elzárt épületekben zajlik, a hivatalos események helyszíne a Sixtusi-kápolna.

A pápaválasztás bonyolult folyamat, minden mozzanata részletesen szabályozott. A lényege azonban az, hogy a mindenkitől elszigetelt - külön technikusok ellenőrzik például, nehogy lehallgassák - konklávé titkos szavazással dönt. Általában több szavazási körre van szükség, mire egy jelölt megkapja a kétharmados többséget. Ha kilenc napig nem lett volna eredmény, korábban leszállították volna a szükséges többséget 50 százalékra, de ezt a szabályt XVI. Benedek eltörölte.

A bíborosok naponta kétszer, reggel és este szavaznak, majd a cédulákat elégetik. Ha eredménytelen a szavazás, akkor a szavazócédulákat hagyományosan nedves szalmával együtt égetik el, így fekete füst keletkezik, míg sikeres választás után a papír fehér füstje száll fel (a félreértések elkerülése érdekében ma már egy külön berendezés szabályozza a füst színét). Utóbbi esetben megszólalnak a harangok, és városszerte felhangzik a kiáltás: "Habemus Papam!" (van pápánk!).

A többséget szerző bíborostól megkérdezik, elvállalja-e az egyház vezetését. Ha igent mond, akkor azt is, hogy milyen néven kíván uralkodni. Ezután már egyházfői öltözékben jelenik meg a Szent Péter téren várakozó hívek előtt. 1831 óta a konklávé soha sem tartott négy napnál hosszabb ideig. Legutóbb, 2005-ben két nap, vagyis négy szavazási forduló is elég volt, hogy megválasszák Joseph Ratzinger bíborost, aki XVI. Benedek néven lépett trónra.

Ki lehet a következő?

Már korábban megkezdődtek a találgatások, hogy ki követheti a most lemondott pápát. Ezt nehéz megjósolni, ennél talán fontosabb, hogy kik azok a elektorok, akik a kétharmados döntés meghozatala irányába tudják vinni a százfősnél nagyobb pápaválasztó testületet. Bár XVI. Benedek lemondásával egy-két kivétellel eltekintve megszűnnek a vezető pozíciók, bizonyos királycsináló tisztségek azért körvonalazhatók.

Az átmeneti időszakban a Vatikánt a bíborosok kollégiuma irányítja, de ez az egyház kormányzásában semmit sem változtathat, csak a operatív működés fentartása és főképp az új pápa megtalálása a feladata. A bíborosi kollégium dékánja Angelo Sodano, volt szentszéki államtitkár rendkívüli tekintélyű egyházi vezető. De legalább olyan fontos informális szerep juthat Tarcisio Bertone államtitkárnak, XVI. Benedek bizalmasának, a Vatikán kvázi kormányfőjének. A széküresedést követően Bertone camerlengo bíborosként szervezheti meg a pápaválasztó konklávét.

Az esélyesek közt lehet Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek is, aki az Európai Püspöki Konferenciák tanácsának elnöke, így az egyik legfontosabb európai egyházi méltóság. De szóba jöhet például a brazil João Braz de Aviz, a spanyol Antonio Cañizares Llovera, vagy a német Gerhard Ludwig Müller bíboros. Ők valamennyien úgynevezett prefektusi tisztséget töltenek be a Vatikánban, vagyis az egyház egy-egy fontos területét irányítják. Müller bíboros például a Hittani Kongregáció prefektusa, vagyis ugyanazt a posztot tölti be, amit korábban Joseph Ratzinger. A William Hill angol fogadóirodánál már fogadni is lehet, ott jelenleg a nigériai Francis Arinze bíboros megválasztását tartják a legvalószínűbbnek.