A dokumentum a 27 uniós tagállamot négy csoportra osztja: a unió átlagát jóval meghaladó "innovációs vezetőkre", a valamivel az átlag fölött teljesítő "innovációs követőkre", az átlagtól némileg elmaradó "mérsékelt innovátorokra" - ebbe a csoportba tartozik Magyarország is - és végül az uniós átlagtól jóval elmaradó "szerény innovátorokra". Az átlagot egy nulla és egy közé eső, 24 különféle mutató összevonásával alkotott számmal fejezik ki.

Az EU innovációs "nagyhatalmai" Svédország, Németország, Dániát és Finnország, a sereghajtók pedig Bulgária, Románia, Lettország és Lengyelország. Magyarország a középmezőny második felében található, 20 másik tagállam előzi meg. A dokumentum azt is ismerteti, hogy az innovációs vezetők egytől egyig fejlett felsőoktatási rendszerrel rendelkeznek, a tudományos és az üzleti, ipari szektor között pedig ezekben az országokban rendkívül erősek a kapcsolatok, ezek az országok pedig segítenek összehangolni a felsőoktatás és a vállalati szektor kutatási és fejlesztési tevékenységét. A jelentés megjegyzi, hogy az innovációs szempontból jól teljesítő tagállamok az elmúlt években a válság dacára is javítani tudták teljesítményüket, míg az őket követő országok felzárkózása megtorpanni látszik, sőt visszaesés tapasztalható, vagyis ezek az országok leszakadnak az élbolytól.

"Az innovációba való beruházás létfontosságú, ha fenn akarjuk tartani globális versenyképességünket, és helyre akarjuk állítani a növekedést Európában" - fogalmazott Antonio Tajani, az Európai Bizottság vállalkozásért és iparért felelős tagja.

Magyarország innovációs szempontból az utolsó harmadban van, teljesítménye pedig valamivel több mint egy százalékkal javult. A jelentés kitér arra, hogy az innováció emberi tényezői területén Magyarországon adott a lehetőség az innováció erősítésére. Ennek megállapításához a doktori képzésre jelentkezők számát, valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők arányát veszik figyelembe, gyenge pontként azonosítja viszont a bizottság a kis és közepes vállalkozások innovációs képességét. A dokumentum megállapítja, hogy az üzleti szféra kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásai jelentősen növekedtek, és, hogy Magyarországon minden tagállamnál nagyobb mértékben növekedett az innovációs kockázati tőkebefektetések mértéke, jelentősen csökkentek viszont a nem kutatás-fejlesztési célú innovációs kiadások.

Nemzetközi összehasonlításban a jelentés azt is ismerteti, hogy Svájc - európai, de nem uniós országként - az összes uniós tagországot maga mögé utasítja, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán pedig továbbra is innovatívabb az Európai Uniónál, az előbbi egyre jobban el is húz az EU-tól, az utóbbi kettővel szemben viszont sokat sikerült lefaragni a hátrányból. Jóval innovatívabb viszont az Európai Unió, mint Kanada, Ausztrália, Kína, Oroszország, India, Brazília vagy Dél-Afrika.