Megfizetnek érte

Három képviselőjét veszítette el egy hét alatt a görög kormánykoalíció. A konzervatív Új Demokrácia (ND) vezette, a rajta kívül a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) és a Demokratikus Baloldal (Dimar) alkotta kormány továbbra is 163 törvényhozót tudhat ugyan maga mögött a 300 fős parlamentben, ám tábora a tavaly júniusi választások óta fogyatkozik. Eddig a sorozatos megszorításokkal szembeni tiltakozásul távoztak a képviselők, a múlt héten viszont azért ültek át hárman a függetlenek közé, mert felháborította őket az a botrány, amelyet a Christine Lagarde IMF-vezérigazgató által még francia pénzügyminiszterként összeállított és Athénnak eljuttatott, a svájci bankokban titkos számlát vezető görögökről készült lista keltett.

A szocialista Krisztosz Adonisz korábbi egészségügyi miniszter nemcsak a frakcióból, hanem a pártjából is kilépett, amiért a koalíciós képviselők leszavazták a Paszok jelenlegi elnökével, Evangelosz Venizelosszal szembeni vizsgálat megindítását a Lagarde-lista elmismásolása miatt. A Dimarhoz tartozó két képviselőt pedig a pártja zárta ki, mert támogatták a tavaly márciusig egy éven át pénzügyminiszter Venizelosz kikérdezését. Azért szorgalmazták a Paszok-elnök szerepének tisztázását, mert nyomozni kezdtek az elődjével, az adósságválság kirobbanásakor, 2009 októberétől közel két éven át a pénzügyminiszteri posztot betöltő, az első megszorításokat végrehajtó Jórgosz Papakonsztantinuval szemben. Az időközben a Paszokból is kizárt politikus azzal került a botrány középpontjába, hogy kiderült, eredetileg három rokona is szerepelt azon a cd-n, amely a svájci bankszámlákon 2 milliárd eurót tartó 2065 görögről készült, ám ők mindhárman eltűntek a listáról. A legnagyobb ellenzéki párt, a megszorításellenes, radikális baloldali Sziriza parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, és el akarja érni, hogy két akkori kormányfőre, Jórgosz Papandreura és Lukasz Papademoszra is kiterjedjen a nyomozás.

A botrányt tavaly októberben Kosztasz Vakszevanisz újságíró robbantotta ki, aki lapjában, a Hot Doc magazinban megjelentette a birtokába került listát, azzal, hogy azt Lagarde már 2010-ben eljuttatta görög kollégájának, Papakonsztantinunak – aki nem foglalkozott az üggyel, ahogy utódja sem. Vakszevaniszt őrizetbe vették, és bíróság elé állították személyes adatokkal való visszaélés vádjával, s bár első fokon felmentették, az ügy még nincs lezárva. A Svájcban bankszámlával rendelkező görögök adatai – francia, olasz, spanyol és brit adóelkerülőkével együtt – egy házkutatás során kerültek a párizsi rendőrség birtokába. A brit HSBC pénzintézet svájci leánybankjának számítástechnikusa, Hervé Falciani 2006–2007-ben mintegy százezer banki ügyfélről lopott ki információkat. A franciák ennek alapján 1,2 milliárd eurót, a spanyolok 6 milliárdot, az olaszok pedig több mint félmilliárdot vasaltak be adóként az érintetteken.

Az athéni hatóságok azonban nem léptek. A lista eltussolását, rokonai nevének eltüntetését tagadó Papakonsztantinu azt állítja, hogy egy pendrive-ra átmásolta 20 olyan személy nevét, akik a svájci bankszámlákon elhelyezett összeg több mint felét birtokolták, majd az adathordozót elküldte a pénzügyi visszaélések felderítésével foglalkozó hivatalnak (SDOE), és kormányfőjét, Jórgosz Papandreut is beavatta a részletekbe. A lista Athénba kerülése után fél évvel vette át a pénzügyi tárca irányítását Venizelosz, aki – elmondása szerint – azért nem tett semmit, mert az SDOE vezetői azt állították, hogy az adatokat nem lehet felhasználni, azokhoz ugyanis illegálisan jutottak. Arra viszont nincs magyarázat, hogy Venizelosz miért vitte magával a listát, amit csak a botrány kirobbanását követően adott át az utódjának. Azon pedig már nem szerepelt Papakonsztantinu unokanővére, illetve annak férje, együtt 1,2 millió eurós betétjükkel. A számla létét a botrány nyomán az állami privatizációs ügynökség tanácsadói posztjáról lemondott unokanővér elismerte, de azt állította, legálisan szerzett vagyont tartott férjével a svájci bankban.

Akad két, az athéni nemzeti bank által összeállított lista, amely nem kerülte el az adóhivatal figyelmét: az egyik 400 londoni luxusingatlan vásárlójáról készült, a másik pedig 54 ezer görögre terjed ki, akik az utóbbi három évben 22 milliárd eurónyi megtakarítást menekítettek külföldre. Közülük eddig 15 ezernek kellett magyarázattal szolgálnia az adóhatóságoknál arról, miként tudtak a bevallott jövedelmüknél nagyobb összeget kivinni külföldi bankszámlára. Nem aprópénzről van szó, a linzi Johannes Kepler Egyetem egyik közgazdásza a görög GDP 65 százalékának megfelelő, 120 milliárd eurónyi, külföldön tartott görög vagyonról beszél, amiből 70 milliárdot Svájcban, 20 milliárdnyit Nagy-Britanniában, a többit pedig az USA-ban, Szingapúrban, és adóparadicsomokban helyeztek el.

A görög politikai elit kétarcúságára rávilágító Lagarde-lista botránya még inkább fűti a hatodik éve tartó recesszió, a GDP közel 30 százalékának megfelelő mértékű megszorítások miatt egyre dühösebb lakosság haragját. Az anarchikus állapotokra utal, hogy a hétvégén Athén több pontján házilag készített bombát robbantottak. A lakosság azt érzékeli, hogy gazdasági fordulatban aligha bízhat, a parlament a múlt héten a tavaly novemberben jóváhagyott 13,5 milliárd eurós megszorítócsomag részeként az idén és jövőre 2,5 milliárd eurós költségvetési pluszbevétellel kecsegtető adóemeléseket fogadott el.

TÁLAS ANDREA