Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Magyarország elvégezte a házi feladatát, a saját lábán áll, nincs szüksége más országok pénzére, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az Európai Unió pénzügyi programjára – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő hétfőn Helsinkiben, miután hivatalos látogatása során tárgyalt Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel.
Magyarország a saját lábán áll, és nem akar sem a finnek vagy éppen a németek segítségére szorulni. Ha támogatni szeretnék a magyarokat, ne segélyt adjanak, hanem inkább a finn cégek fektessenek be Magyarországon – mondta a sajtótájékoztatón vendéglátójának a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta azt is, hogy egyetért a mélyebb európai integrációval, de szerinte az euróövezeten kívüli országok számára rugalmasabb gazdaságpolitikát kell engedni, mert azok egészen más helyzetben vannak, mint az eurózóna tagjai, de még a saját fizetőeszközt használók is jelentősen különböznek egymástól, elég összevetni például Svédországot és Magyarországot.
Az európai adóharmonizáció ügyében megerősítette, nem ért azzal egyet, mert az nem segíti a versenyképességet. Szólt a magyar gazdaság helyzetéről is, a csökkenő államadósságról, a tavalyi 1,9 százalékos költségvetésihiány-adatról, sikertörténetnek nevezve ez alapján Magyarországot, majd reményét fejezte ki, hogy kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
Orbán Viktor újságírói felvetésre válaszolva hangsúlyozta: az Európai Bizottság mint intézmény sohasem mondta, hogy a magyar kormányzati politika antidemokratikus lenne, ilyet csak az Európai Parlament szocialista, liberális és zöldpárti képviselői állítottak.
Egy másik finn újságíró a negyedik alkotmánymódosításról kérdezte a magyar kormányfőt, aki elmondta, a parlament, betartva a demokratikus szabályokat, azt követte, amit az Alkotmánybíróság kért, vagyis egybeszerkesztette az alaptörvényt az átmeneti rendelkezésekkel. Faggatták őt a finn-magyar nyelvrokonságról is, amelyről azt mondta, ez nem egy vélemény, hanem tény: a két nyelv rokon egymással.
Jyrki Katainen a sajtótájékoztatón elmondta: a tárgyaláson szó volt az Európai Unió értékeiről, a közösség jövőjéről, és hangsúlyozta továbbá a jogrend fontosságát. Erősebb Európára, de ezzel egy időben erősebb nemzeti felelősségvállalásra is szükség van, különösen a gazdaságpolitikában – fogalmazott.
A finn miniszterelnök szólt arról is, hogy bízik abban, hogy Magyarország végrehajtja az Európai Bizottság által kért korrekciókat, fontosnak nevezve a konstruktív vitákat. Újságírói kérdésre elmondta továbbá, hogy figyelemmel követi a Velencei Bizottság Magyarországgal kapcsolatos értékelését, hozzátéve: Finnországnak alapvető fontosságú az alapjogok betartása minden uniós tagállamban.
A magyar miniszterelnök egynapos hivatalos finnországi látogatását a Sauli Niinistö köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléssel zárta.
