A déli államokban a polgárháború után egy évszázadon át próbálkoztak azzal, hogy megtagadják a feketéktől és más kisebbségektől a szavazati jogot. Ennek vetett véget az 1965-ben elfogadott törvény, amelynek hatályát 2006-ban 25 évvel meghosszabbította a kongresszus. A törvény egyik cikke meghatároz kilenc szövetségi államot és több megyét további hét államban, amelyekben a jogszabályt alkalmazni kell, vagyis ha ezek az államok meg akarják változtatni választási törvényeiket, azt minden esetben előbb jóvá kell hagynia a szövetségi kormánynak.

A legfelsőbb bíróság 5:4 arányban nyilvánította alkotmányellenesnek a törvény azon cikkét, amely leírja, hogyan kell meghatározni a törvény alkalmazási területét. A bíróság szerint a módszer elavult, és kötelezte a kongresszust, hogy az aktuális népmozgalmak alapján határozza meg újra az alkalmazási szabályt. A törvény többi része azonban hatályban maradt, tehát továbbra is tilos olyan eljárások alkalmazása, amelyekkel bárki megfosztható szavazati jogától. 

Így most a szövetségi kormány nem emelhet vétót a helyi választási szabályok megváltoztatása ellen, és tekintve a kongresszus erős megosztottságát, kevés a remény arra, hogy a törvénycikket pótolni tudják.  

Barack Obama elnök "nagyon csalódottan" fogadta a bíróság döntését. Szerinte az "felborítja azt a több évtized alatt kikristályosodott gyakorlatot, amely biztosítja a választások igazságosságát, különösen azokon a területeken, ahol a szavazati jogban való hátrányos megkülönböztetés sokáig jellemző volt". Az elnök közleményében leszögezte, hogy szerinte még mindig van diszkrimináció ezen a területen az Egyesült Államokban, így a küzdelem ellene folytatódni fog.