A cápák egyik nemzetsége, amelyről azt hitték, hogy 250 millió évvel ezelőtt kipusztult a permkori tömeges kihalás során, 120 millió évvel később, a krétakorban még életben volt, ha hinni lehet a Dél-Franciaországban talált apró fosszilis fogaknak.
Újkori cápák kövületei után kutatva fedeztek fel a Genfi Múzeum és a Montpellier-i Egyetem őslénytankutatói hat darab alig 2 milliméteres fogkövületet a Gard megyei Saint-Hyppolyte-du-Fort közelében lévő, kövületeket tartalmazó lelőhelyen.
A Genfi Múzeum munkatársa, Guillome Guinot vezette kutatócsoport megállapította, hogy a talált fogak a Cladodontomorph nevű cápanemzedék egyedeié voltak, amelyről azt hitték, hogy teljesen kihalt a perm-triász korban bekövetkezett tömeges kihalás idején.
A három különböző cápafajhoz tartozó kövületeket ugyanis a 130 millió évvel ezelőtti korai krétakorból származó sziklás üledékben találták meg, amikor mai Montpellier térségét még óceán borította.
A Nature Communications című szakfolyóiratban kedden ismertetett felfedezés szerint Saint-Hyppolyte-du-Fort cápái 120 millió évvel túlélték a tengeri élőlényeket megtizedelő nagy permkori kipusztulást.
A Cladodontomorph minicápa volt, nagysága nem haladta meg a 30 centimétert. Nem voltak nagyragadozók, inkább különleges alaktani jellegzetességeik voltak, például kampó volt a fejükön – mondta el Guillaume Guinot.
A kövületeket olyan üledékben találták, amely mély tengerekben képződik. Ezért gondolják a paleontológusok, hogy ezek a cápafajok a mély vízbe menekülve élhették túl a hekatombát. A felfedezés rámutat arra, milyen szerepe van a mélytengeri rétegek tanulmányozásának a biológiai sokféleség megértésében – mondta Guillaume Guinot.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
